Miért hiszi sok ember, hogy a hústól van ereje?

...Egyetlen élsportoló sem lehet vegetariánus, ahhoz hogy szép nagy izmaid legyenek húst kell enni.

...Végül: látom továbbra sem sikerül egyetlen vegetariánus sportolót se találnotok. Asszem ez továbbra is engem igazol :D

- A lista olyan hosszú lenne, hogy inkább linkelek: [link]

De ha nem lenne elég, még sok sportolót találhatsz a Google segítségével.

...PLUSZ van pár aminosav ami egyáltalán nem fordul elő növényekben..

- Kíváncsian várom, hogy felsorold, melyek ezek. Mivel nincs ilyen. Addig is, mielőtt hiábavalóan keresgélnél ezek után a Wikipédián, egy kis olvasnivaló: "Az ember az emésztés során a fehérjéket aminosavakra bontja le, és ezekből építi fel a saját fehérjéit. (Erre még hivatkozást sem érdemes írnom, mert minden biológiakönyvben szerepel.) Nem a megevett fehérjét építi be tehát, hanem az aminosavakat, ezért minden alapot nélkülöz az a kijelentés, miszerint az állati fehérje azért lenne jobb, mert közelebb van szerkezetében az emberihez és ezért könnyebb beépíteni, felhasználni. A másik gyakran emlegetett "mese", hogy a növények nem teljes értékű fehérjét tartalmaznak, ezért rosszabb minőségűek. Ez a mítosz az esszenciális aminosavakra vezethető vissza. Nyolc aminosavról van szó, melyek azért esszenciálisak, mert a szervezet nem tudja őket előállítani - mindenképpen kívülről kell őket bevinni. A természet bölcs, minden élőlény ugyanazokból az aminosavakból épül fel, így a növényekben és az állatokban egyaránt megtalálhatóak az ember számára esszenciális aminosavak. Igaz, az állati fehérjék mind a nyolc aminosavat tartalmazzák, míg a növények általában nem az összeset. Azt a fehérjét hívja a természettudomány teljesértékűnek, amely az összes, az adott élőlény számára esszenciális aminosavval rendelkezik. A növények közül ilyen a kelbimbó, a sárgarépa, a kukorica, a karfiol, az uborka, a tök, a krumpli, a zöldborsó, az összes dióféle, a szezám- és napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi. Hangsúlyoznunk kell, hogy egyébként sem szükséges minden étkezés alkalmával a teljes értékű fehérje fogyasztása, de még naponta sem. A test képes bármilyen aminosavhoz hozzájutni a saját közös használatú tartalékából, ha az egy adott étkezésből hiányzik is."

...Elárulom hogy (a proteinporokat) mind HÚSból nyerik....

Ez nem így van. Sőt, ma már nem csak szójából, hanem több más növényből is készülnek proteinporok. Viszont azért, mert ilyesmik léteznek a testépítők számára, az nem jelenti, hogy akik lemondanak a húsról, azoknak ezt kell enniük reggel-délben-este. Egyáltalán nincs szükség ilyen formában fehérje pótlásra. A vegetáriánusok tejtermékeket és/vagy tojást is fogyasztanak, de változatosan táplálkozva, tisztán növényi forrásból (vegánként) is elegendő jut a szervezetbe.

...Táplálékuk minősége miatt a ragadozók bélcsatornája rövid, hiszen a rendszerint magas tápértékű, fehérjékben gazdag és ballasztanyagokban szegény élelem megemésztéséhez nincs szükség nagy felületre és hosszú időre...

Az ember nem ragadozó, ennélfogva az emésztőrendszerünk több pontban eltér a ragadozókétól. Szerencsére már leírták többen is előttem, úgyhogy most csak idézem:

"Külső jegyek:

A húsevőknek karmai vannak, mely a zsákmány megragadására és szétmarcangolására szolgál. Egy almát vagy egy reteklevelet nem kell ízekre szedni fogyasztás előtt, ezért a növényevőknek és természetesen az embernek sincsenek karmai (Darwin).

A húsevők lefetyelik a vizet, a növényevők többsége és az ember is issza.

A húsevők hőleadása részben a nyelven keresztül történik. A nagytestű növényevők nem tudják így leadni a hőt - bőrpórusaik vannak, és nagyrészt izzadás segítségével szabadulnak meg a felesleges hőtől. Az ember is bőrpórusokon át, izzadás útján adja le a felesleges hő nagy részét. A húsevő állatoknak nincsenek bőrpórusaik (Dr. W. Ganong).

Állkapocs, fogak és nyelv:

A húsevők állkapcsa csupán fel-le képes mozogni mivel a táplálékot csak megragadják, de nem rágják meg igazán, hanem darabokban vagy egészben lenyelik. A növényevők és az ember állkapcsa oldalirányú mozgásra is képes, így tudják a növényi rostokat is megrágni (Dr. Szentágothai).

A húsevők éles, hegyes elülső fogakkal rendelkeznek, melyek a táplálék (hús) megragadására alkalmasak. A növényevőknek és az embereknek nincsenek éles, hegyes frontfogai, mivel táplálékukat nem megragadni, hanem szétrágni kell (lásd csipkebogyó).

A rágáshoz a növényevők és az ember hátsó, lapos őrlőfogakat használnak, a húsevőknek erre nincsen szüksége, mert nem őrlik meg táplálékukat, így nincs is ilyen típusú foguk.

A szemfogak keresztmetszete is az ember növényevő mivoltára utal. A húsevők szemfoga kör keresztmetszetű (ez könnyebb behatolást tesz lehetővé a húsba), míg a növényevők és az ember szemfogának keresztmetszete háromszög alakú, nem húsevésre specializálódott (Dr. Szentágothai).

A húsevők érdes nyelve nagyon praktikus segítség húsdarabok kiszakítására, csontok megtisztítására. A növényevők és az ember nyelvének felülete sima, mely ezeket nem teszi lehetővé (Darwin).

Emésztés:

A húsevők nyála erősen savas kémhatású, mivel a hús - vagyis a magas fehérjetartalmú táplálék - lebontására specializálódott. A növényevők és az ember nyála lúgos kémhatású. Ez a szénhidrátban gazdag táplálék előemésztéséhez megfelelő közeg (Dr. Fonyó Attila).

A növényevők nyálában található ptyalin enzim is ezt segíti elő, mely a húsevők nyálából hiányzik. A lúgos nyál egyáltalán nem alkalmas fehérjék lebontására (Dr. Fonyó Attila).

A növényevők, és normális körülmények között az ember is sokáig rágják az ételt, például egy kisgyermek fél órán keresztül is csócsál egy almát. Nagyok a nyálmirigyeik, hogy elegendő nyál termelődjön, ugyanis a növények előemésztéséhez sok nyál kell. A húsevőknek csupán kis nyálmirigyei vannak, hiszen alig rágnak, és emiatt kevesebb nyálra van szükségük.

A táplálék további útját tekintve vizsgáljuk meg a gyomor működését. A húsevők gyomrában erősen savas, vagyis magas sósavtartalmú gyomornedv termelődik. A hús, vagyis a magas fehérjetartalmú táplálékok emésztéséhez - a nyálról leírtaknak megfelelően - erősen savas környezet szükséges. A növényevők és az ember gyomorsava ötször kevesebb, mint a húsevőké, tehát egyértelműen nem fehérjedús táplálkozásra lett kitalálva (Dr. W. Ganong).

A bélrendszer hosszúsága a húsevő állatoknál a testhosszhoz képest rövid, mert a hús hasznosítható tápanyagai hamarabb lebonthatóak, kivonhatóak a táplálékból. Az ember és a növényevők bélcsatornája relatíve hosszabb, ami a növényi rostok jobb megemésztését teszi lehetővé. Ha viszont hús kerül bele, az emésztetlen húsfehérjék megrothadnak, és lassúbb távozás miatt több káros bomlástermék keletkezik és szívódik fel (Dr. Kelogg).

A húsevők bélfala simább, míg a növényevőké lényegesen bolyhosabb, nagyobb felszívódási felületet képezve. Az ember ebben is a növényevőkhöz hasonlít, mert bélfala lényegesen bolyhosabb, mint a húsevőké (Dr. W. Ganong).

A különböző megfigyelések szerint sem a húsevők, sem a növényevők vizelete nem tartalmaz nagy mennyiségű húgysavat. A vegetáriánus emberek vizelete is mentes a húgysavtól, míg a húst fogyasztók vizeletében sok húgysav mérhető. Valószínű, hogy az ember húgysavbontó képessége gyengébb, mint a húsevőké, mert a húsfogyasztás révén keletkező nagy mennyiségű húgysavtól a vesén keresztül próbál megszabadulni, míg a húsevő állatok könnyedén megbirkóznak a táplálékukból keletkező húgysavval. Az ember veséje a húgysavat csak részben képes kiválasztani, mivel nem húsevésre rendezkedett be - a maradék lerakódik a szervezetben (vesekő), vagy az ízületek között apró kristályok formájában (köszvény). Növényevő állatokon végzett kísérletek is ezt támasztják alá, melyek során húst kevertek az ételükbe. Mindegyik állat vizeletének húgysavszintje nagyságrendekkel megnőtt. A folyamatos húsadagolás hatására pedig különféle húgysavkristály lerakódások indultak be.

A növényevők epéje lúgos kémhatású, a húsevőké savas. Ez a savasság a különböző savas anyagcseretermékekkel függ össze, melyek a hús lebontásakor keletkeznek, és a máj kiválasztó munkája folytán jutnak az epébe. A savas kémhatás előnyös a húsevő bélrendszerében a sok fehérje lebontása miatt. A tisztán növényevő ember epéje lúgos kémhatású, míg a húsevőé savas. Ez a savasság viszont kárt tesz az ember bélfalában, fekélyeket okozhat, mivel a mi bélrendszerünk nem ehhez a kémhatáshoz alkalmazkodott (Dr. Bárdos György)."

Frank Medrano vegán calisthenics mester, saját testsúllyal edz. Amiket ő meg tud csinálni arra nem sok ember képes, hiába esznek húst.

http://www.youtube.com/watch?v=RFPsvF3UOdo&list=UUP8wqLAt5qY..

Az ember mindenevő.

Egy növényevő tud húst enni? Meg tudja rágni? Meg tudja emészteni? Tudja hasznosítani a szervezete?

Válasz: nem.

Az ember esetén a válasz: igen.

Vajon miért van az, hogy egy vegetáriánus esetében mindig ott van a fejében állandóan: elég tápanyagot vigyek be, mert nem eszem húst. A kérdezőnél pontosan ugyanígy "nem eszem húst, de figyelek, hogy bevigyek minden szükséges elemet"! Saját magukat cáfolják meg a húst, tejterméket helyettesítő élelmiszerekkel, szóval akkor mégis kellene a hús.... Miért van az, hogy már egy féléves babának ha marhahúst adsz pürésítve (hozzátápláláskor), akkor meg tudja enni, nem lesz tőle beteg és még jót is tesz neki? A fejlődéséhez a húsban lévő vas szépen beépül a szervezetébe, mint ahogy a fehérje is. Őzgidának, borjúnak, csikónak, nyúlnak jót tenne a hús étel? Nem. A vegetáriánus "tézisekben" nem egy ferdítés van. Mintha csak növényevő és húsevő állatok lennének. Közeli rokonaink a majmok jó része is mindenevő, egy csimpánznak sincs emiatt karma,mert húst is eszik. A vegetáriánus, vega sportemberek pedig húsevő társaikhoz hasonlóan mást sem csinálnak, csak magukkal foglalkoznak és tablettákat nyelnek. Vajon miért? Azért, mert ezek nélkül egyik se nézne ki úgy, mint ahogy a testépítő "szakmában" azt megkövetelik. Ha hagyományosan étkeznének, egyik hússal, másik húsmentesen, nem lennének ilyen határozott felfújt formáik. Ha megnézitek a hagyományos sportágak sportolóit, azok nem így néznek ki. Ergo: a bodybuilder piruláiktól (húsból, nem húsból, mindegy) ilyenek ők, ezért is néznek ki egyformán.

A "csúcs élőlényhez" annyit: ha máról holnapra kitennének valakit az erdőbe élelem nélkül, hamarosan éhen halna, ha nem enne húst. Nekünk ott sok jó is terem, de mégha tele is tömnénk magunkat gombával, mondjuk sütve, hamarosan súlyos vitaminhiány lépne fel. Éjjel nappal ehetnénk amit találunk (nem lenne sok, néhol egy kis szeder, egy kis csipkebogyó, a már említett gomba..), sokáig nem bírnánk, főleg hidegben és télen. A hússal viszont gyorsan jól lehet lakni, lassan emésztődik és tele van fontos építőelemekkel: fehérje, vas, zsír. A hús "melegítő" étel. A húst jól lehet tartósítani (sózás, füstölés). Régen, amikor még mamutokkal küzdöttek eleink, a hús volt a túlélés mondjuk amikor mindent hó borított. Akkor még nem volt müzliszelet, nem volt piac, ahol több tucat gyümölcs közül választhattak volna, ahol télen is lehet karfiolt kapni meg paradicsomot. Az ember az ő törékeny mívoltával elpusztult volna egy tél alatt (az állatok kicsinyei hamar önállóak lesznek, az emberének csak a járáshoz átlagban 12 hónapra van szüksége). Afrikai országokban el lehetne éldegélni gyümölcsön, de pl. a tejtermékek garmada, ami létezik, azt még ott is szívesen fogyasztják. Egy frissítő joghurt a nagy melegben,ahogy a természet megerjeszti nekünk (vagy egy cég:-), nagyon jót tesz. Egyébként hiába minden szó, ha vannak, akik a vegetáriánizmusban, vegán étkezésben egy kitörési pontot látnak: ezzel ki tudnak tűnni a többiek közül, ezzel különlegesnek, "ritkának" érezhetik magukat és önbizalmat kapnak, hogy ők képesek az általánostól eltérő életmódra.

A mindenevőknek valóban nem muszáj mindenféle típusú táplálékot enniük.

Lásd példának a disznókat.

Nem kapnak állati eredetű táplálékot, pedig mindenevők eredetileg.

A másik véglet pedig az északi népek (pl. eszkimók) akik húst esznek hússal. (a c vitamint sem növényekből veszik magukhoz, hanem a nyers hússal)

De a kérdésre válaszolva : tapasztalatból.

13-as vagyok: Akkor ezek szerint az ember mégsem növényevő, hanem elismeritek, hogy mindenevő? Akkor az eddigi hosszú, innen-onnan összeollózott téziseket sutba lehet dobni. Egyébként sutba is lehet tényleg. Aki elhiszi azokat, csak magát hibáztathatja. Úgy működik ez az egész, mint egy szekta.

Azt mondjátok most: Nem muszáj húst enni. Ha ti is azt ennétek és úgy, mint egy gorilla, akkor már rég nem lennétek életben. Ha egy húsevő természetes módon elkészített húst fogyaszt, pl. megsüti, megfőzi és tejet iszik, tojást eszik, kemencében sütött kenyeret eszik, zöldséget, gyümölcsöt elkészítve, a természetének megfelelően jár el. A vegetáriánus táplálékok jó része sok munkafolyamaton megy keresztül (tejpótlók, sajtpótlók, tojáspótlók, húspótlók). A hús egészséges, sokan szeretik, finoman el lehet készíteni, az emberi kultúra része. Egyébként az állatok bőre is fontos volt a "csúcs élőlény" életben maradásához. Ruhagyárak híján a hidegben bőrt és szőrmét vettek magukra eleink. Anélkül megfagytak volna.

Biztos nincs humorérzékem, a direkt oltással mit akartál mondani 15-ös?

Ha már a gorilla került szóba, az is eszik állati eredetűt, szóval az nem 100% vega.

"A gorillák a saját és más gorillák ürülékét is megeszik."

[link]

Én inkább sanyargatom magam húsevéssel, minthogy megegyem a szarom vagy a szomszédét...

15-ös vagyok:

<< Akkor ezek szerint az ember mégsem növényevő, hanem elismeritek, hogy mindenevő? Akkor az eddigi hosszú, innen-onnan összeollózott téziseket sutba lehet dobni. >>

A mindenevőnek mindig van VÁLASZTÁSA. Igen, ha csak húsból van elég hozzáférhető étel, akkor azon is túléli. Tőlem is rendszeresen megkérdezik (és persze azt hiszik, hogy most aztán megfogtak) hogy mit csinálnék háború, éhínség esetén, vagy ha a közpkorban élnék, és nem lenne import banán, avokádó, szója stb. Igen, ha nem lenne más választásom, akkor megenném a macskahúst is. És? Ez most semmit nem bizonyít, tekintettel arra, hogy VAN válastásom. 14 éve nem eszek semmilyen húst, és köszönöm jól vagyok.

<< Ha egy húsevő természetes módon elkészített húst fogyaszt, pl. megsüti, megfőzi >>

Ugye nem mondod komolyan, hogy a húsevőknek az a természetes, hogy megsütik, megfőzik a húst??????

Kizárólag az ember jár így el, ugyanis pontosan azért, mert "természetes állapotában", -- értsd: még testmelegében szétmarcangolva és nyersen felfalva -- a hús számára ehetetlen.

<< (tejpótlók, sajtpótlók, tojáspótlók, húspótlók). >>

Nem tudom, milyen pótlókról beszélsz, én azt se tudom, mik azok, úgyhogy talán erre reagáljon valaki, aki igen....

<< A hús egészséges, sokan szeretik, finoman el lehet készíteni, az emberi kultúra része. >>

Az, hogy sokan szeretik, meg finom, stb.: csak pont arra érv, hogy csak az érzékeik kielégítéséért esznek húst. Arra nem, hogy szükségszerű a húsevés.

Az emberi kultúra része volt kb 200 évvel ezelőttig a rabszolgatartás, a gyerekgyilkosság, a fosztogató gyarmatosító háborúk, a nők szexuális kizsákmányolása..... Természetes és elfogadott dolgok voltak, az élet "szükségszerű" velejárói. Én még merem remélni, hogy inkább előre fejlődünk, és ami "a kultúra része" a történelem egy adott pillanatában, azon túl is lehet lépni.

A fenti párhuzamokkal csak azt akartam megvilágítani, hogy ha valami "a kultúra része", az szintén nem érv mellette.

<< Egyébként az állatok bőre is fontos volt a "csúcs élőlény" életben maradásához. Ruhagyárak híján a hidegben bőrt és szőrmét vettek magukra eleink. Anélkül megfagytak volna. >>

Igen, ez is detto. Az ember (különösen a fehér Kaukázusi rassz) a kemény hideg teleket évezredekig húson, barlangba húzódva, bőrökbe burkolózva, fertőőző betegségek ellen alkoholos italokon stb élte túl. Amíg a fejlődésnek abban a szakaszában ez szükséges volt, vagy inkább a kisebbik rossz, nem az ideális állapot.

Pld szóba jöttek az eszkimók, akik fókazsíron eléltek, csak azt nem szeretik hozzátenni az ezzel érvelők, hogy max 25 éves korukig.

<< Biztos nincs humorérzékem, a direkt oltással mit akartál mondani 15-ös? >>

Hát mert olyan kezdő szintű "érvekkel" jössz, amiket, aki csak egyszer is tényleg utánaolvasott, az csípőből megdönti, mint látható is volt a következő hsz-ben. :D