Mi az, hogy csőben sült?

Egy nagy átverés. Nincs semmiféle cső. Na jó, sütés az legalább van.

Sütőben sült étel, aminek a tetejére a legtöbb esetben vagy sajtot pirítanak, és/vagy valamilyen szószt sütnek, sikkasztanak rá.

Az a csőben sült, ami réteges és a tetejére rá van pirítva valami, pl sajt vagy szósz.

Régen sütőbe, kemencébe kerámia formát használtak, ami általában öblös, hosszúkás.

Csőben sült = sütőben sült.

A sütőt nevezik csőnek. :)

A "csőbensütés" magyar jelentése, nem az, hogy csőben van sütve, vagy sütőben sütve.

Tehát ha olvastál olyat, hogy csőben sült sonkás tészta, azt valószínűleg valami dilettáns írta, helytelenül.

Az simán, csak sonkás rakott tészta, ami meg van sütve.

A csőben sütés, (helyesen használva) az a gratinírozás magyar megfelelője.

Ilyenkor az adott alapanyagot gratin mártással vonjuk be, ami egy bechamel alapú mártás, extra tojássárgájával.

A mártásra kerül reszelt sajt, és a sajt minőségétől, fajtájától függően, (mekkora a zsírtartalma, szárazanyag tartalma, hogyan pirul, stb)

megszórhatjuk egy kis zsemlemorzsával, amit kevés olvasztott vajjal locsolunk meg, hogy ropogósra piruljon.

Ez után kerül szalamanderba, vagy sütőbe, felső sütésre.

"Csőben sült = sütőben sült."

Akkor egy csülök pékné, az csőben sült csülök?

Hát, NEM!!!

A csőben sütés jelentheti a tejszínes szósz+sajt kombót - és jelentheti a sütőben sütést is. De leggyakrabban mégis azt értjük alatta, amikor valamit nyakonöntve, sajttal sütnek.

"A csőben sütés eredetéről és történetéről több verzió is létezik. Nem szeretnénk igazságot tenni és valóságtartalmukat megkérdőjelezni, inkább bemutatjuk őket kedves olvasóinknak.

Az egyik felvetés szerint a csőben sütés Franciaországból származik. A világnak oly sok izgalmas ételt és újítást adó franciák „au gratin”-nak nevezik azt az ételkészítési eljárást, amely során a puhára főzött zöldségeket leöntik egy gazdag tejszínes mártással, a tetejüket pedig sütőben pirosra pirítják. A manapság népszerű szakácskönyvekben olvashatjuk is a „gratinírozás” kifejezést. Ha eddig nem tudta, mit jelent, hát éppen ezt, a csőben sütést, azaz a sütőben készre sütést. Az ételhez használt mártásnál fontos, hogy a vajtól lágy és bársonyos legyen. A legnépszerűbb a besamel, de készülhet annak a sajttal gazdagított változatával is, esetleg finom fokhagymás ízesítéssel. A zöldségeket tekintve nagyon széles a választék, a franciák nagyon szeretik a burgonyát csőben sütni, de a karfiolt, a brokkolit, a sárgarépát szintén népszerű ezzel az eljárással készíteni. Amit még fontosnak tartanak, az a fűszerek frissen őrlése. Ezzel nehéz is lenne vitába szállni, hiszen a frissen őrölt bors íze utánozhatatlan, és bizony így van ez a többi fűszerrel is.

A csőben sütés rejtélyét kutatva rábukkantunk egy igen érdekes felvetésre is, miszerint egyszerű félrefordításról lehet szó. A félrefordítások nagyon viccesek tudnak lenni, olykor még bonyodalmakat is okozhatnak, de leggyakrabban az az eredménye, hogy nem értjük, amit érteni kellene. Ilyen a csőben sütés is, magyarul nem sok értelme van, a magyarázat pedig úgy hangzik, hogy a német sütő szót az ahhoz igen hasonló csővel keverték össze. Das Rohr = a cső, die Röhre = a sütő. A felvetés írója szerint a die Röhre is fordítható csőként, de ha már a sütő az elsődleges jelentése, érelemszerű lett volna azt használni. Felmerül a kérdés, hogy egyetlen félrefordításból hogyan tudott ennyire elterjedni ez a manapság olyan divatos kifejezés?"

" Mert a sonkás tésztára nem kerülhet besamel mártás, vagy mi?

Elvileg nem, hacsak nem direkt moslékot akar csinálni valaki.

A rakott tésztánál a tésztát nem szárazon rétegezzük, hanem be van keverve valami szósszal.

(Ami sokkal, sokkal, nagyságrendekkel hígabb, mint egy gratin mártás, mivel a tészta még dolgozik sütés közben, vizet vesz fel, és ha alapból sűrű mártásba rakjuk, akkor a végére beton lesz.)

Ez a mártás bővel elég rá, erre már csak a sajt kerül.

Ha erre a mártással bekevert rakott tésztára még extra gratin mártást rakunk, a végeredmény, egy gusztustalanul túl mártásos, lágy, szinte kenhető étel lesz.

Ha valaki így csinálja, az valóban, nevezhető csőben sültnek.

De ezzel az erővel akkor csőben sült pörköltöt, meg csőben sült rántott húst is lehet csinálni...

A csöben sütés eredetileg a sütöben való sütést jelentette.

Sok esetben a sütnivalóra valami mártást is tettek, ezért lett különleges.

Ma a magyar nyelvben - teljesen hibásan - a sajttal/sajtmártással bevont és úgy összesütött ételt értik alatta, külföldön még mindig az eredeti értelme van meg.

Sajnálatos módon itt megint elökerült a "nagy szakács", akinek ugyan nincs fogalma a sütés-fözésröl, de mindig "megmondja az egyetlen érvényes szabályt", ami elsösorban már eleve hibás, másodsorban meg éppen a szakácsság lényegét tagadja, mármint a kreativitást és rugalmasságot.

Ha mindenki olyan begyepesedett lett volna eddig, az emberek ma legfeljebb tüzön pirított vagy esetleg vízben fött húst ennének meg gyökereket rágnának hozzá.