Olyan ősrégi Tefal serpenyőről aminek az aljára rakódott már kemény rétegben a ráégett fekete zsiradék, hogy lehetne újra használható főzőedényt varázsolni?

Ha nagyon vastag réteg, (ipari felhasználású után szokott lenni ilyen 1 cm-es réteg is akár) akkor annak a nagyját le kell égetni. Ez brutálisan füstöl, de akkor is érdemes a nagyjától így megszabadulni, és utána spaklival letolni, meg kis kalapáccsal lekocogtatni.

Utána pedig jöhet a csiszolás, fúrógépbe kell tenni csapos , tépőzáras gumitányért, rá tépőzáras csiszolókorongot, megfelelő méretben, és azzal lecsiszolni.

Ez nem mosogatás kategória, hanem fém megmunkálás kategória. Teljesen fölöslegesen áztatnád akármibe, kromofágba is beleteheted, semmit nem csinál vele.

Vagy ha ügyesen bánsz a flexszel, (sarokcsiszolóval) arra is tehetsz lamellás csiszolókorongot, de az nagyon gyorsan forog, azzal óvatosabban kell bánni. Én amúgy flexszel szoktam, mert gyorsabb. Nagy konyhákon néha kell ilyet csinálni.

Csatlakozom a #14-hez!

Ha valóban vastag rétegben van az alján a ráégés, az több év "termése". Amúgy is azt tanácsolják, hogy a teflonokat párévente cserélni kell. Egyszerűen nem éri meg többezer forintnyi "csodaszert" beszerezni, és órák hosszat súrolgatni. Mert sose lesz olyan, mint újkorában. Ilyen gusztustalan darabok már nem is valók egy konyhába....

Dobd ki.

Ha több éves zsír égett rá kívülről, akkor azt erősen használták, tehát akármennyire vigyáztak a belső teflonbevonatra, bizony az már sérült, így beleoldódik főzés közben az ételbe. A vélemények megoszlanak ennek káros hatásáról, van, aki szerint káros, van, aki szerint átmegy az ember szervezetén az étellel lenyelt bevonat. Hát, inkább nem szeretnék teflont enni...

Én már nem is veszek többé teflont, pont emiatt, nincs kedvem évente új serpenyőt venni. Csakis öntöttvas, örök élet. Ja, és indukciós lap, így egyik edényemre sem ég rá semmi kívülről.