Valóban a középiskolás évek a legszebbek?

Utáltam én is. Napi 3 óra ingázás, szinte minden nap valamilyen számonkérés, osztály fele rózsadombi sznob -akik bár nem bántottak senkit, mégis minden nap a pofámba volt tolva, hogy bármit csinálok, sose érem el azt az életszínvonalat, ami nekik az ölükbe hullott-, szüleim túlféltése és az éjszakai buszok hiánya miatt pedig a bulik többsége is kimaradt.

Bocsi, kaptam az alkalmon, hogy kiventilláljam magam :)

Nekem talán most a legjobb vagy az egyetemi évek voltak a legszebbek.

Nekem az egyetemi éveim sokkal jobbak voltak, arra nagyon jó szívvel gondolok vissza most is, pedig már sok év eltelt. Viszont mindent összevetve az elmúlt 4-5 év eddig a legjobb, most szinte minden megvan, amire vágytam, és még annál is több.

37/N

Soha nem lépnék vissza a múltamba. De még a tegnapba se. A közép nekem egy iszonyat volt.

Szóval attól függ, hogy kinek hogy teltek ezek az évek. Lehet valakinek a legszebb volt. Szóval jah. Ez egy közhely.

Az enyém nem volt az. Sokszor 8-9 óránk volt, utána mentem diákmelózni, hogy tudjam élni kicsit az életemet.

7 éve dolgozom, és bár rohadtul nem úgy jött össze semmi, mint ahogy terveztem, nem mennék vissza a középiskolás éveimbe.

Nekem biztos, hogy nem. Túl sok volt a számonkérés, kötelezettség és nem is fizettek érte. A munkahelyem legalább pénzért csinálom a dolgokat, nem egy beírásért az ellenőrzőmbe.

Amikor végeztem a gimivel és leérettségiztem,akkor viszont nagyon jók éreztem magam. Igaz pénzem az nem volt, de olyan szabadnak éreztem magam azon a nyáron. Nem kellett dolgozni, felelősséget vállalni semmiért, csak élvezni az életet.

De most is jól érzem magam, mert több pénzem van, jobb az albérletet, jobb dolgokat tudok enni,van egy kis spórolt pénzem.

Amúgy én alig emlékszem a gimire

Komolyan nem emlékszem hogy mennyit tanultam, nem emlékszem az órákra, a dolgozatokra….

Néha aggaszt hogy ennyire kiesik…

Az épületre vizsont nagyon, minden részletére.