Közellenség lettem az iskolában, de a barátaim kiállnak mellettem, viszont a tanárok elítélnek, van innen kiút?

Egy kis városban lakom a szüleimmel, és pénteken volt a sportgála, ahol a tavalyi sportteljesítményeket díjazták.

Tavaly országos bajnokságot nyertem a korosztályomban a sportban amit csinálok, és ezért én is jogosult lettem volna egy díjra, viszont a díjátadó ceremónia aznap délután lett volna, amikor a legjobb barátom meglepetés szülinapi bulija is, ahova már korábban meghívtak a szülők.

Én írtam e-mailt a rendezőknek, meg a sportegyesületben is jeleztem, hogy nem fogok elmenni a díjátadóra, nem is mentem el, és hétfő reggelre szembesültem vele, hogy az iskolában a közutálat tárgya lettem, csak a barátaim értik meg és ők vannak velem.

Reggel az igazgatóiba mentem egyből -nem önként, ahol lelettem cseszve, hogy én lettem volna az első és eddig egyetlen díjazott, és, hogy többet az iskolát se képviseljem inkább a diákolimpiákon, a testnevelés órán egész végig a sarokban álltam, az osztályfőnök ordibált velem, nagyon sok osztálytársam lekezelően beszélt velem, vagy úgy néztek rám mint egy utolsó szardarabra, volt tanár aki a folyosón sem köszönt vissza.

Egyszerűen nem értem, amúgy sem szeretek kiöltözve jópofizni számomra idegen emberekkel, ha nem lenne ilyen díjátadó sem érdekelne, én nem ezért az alibi díjért sportolok, hanem mert szeretem csinálni, sosem ez motivált, és semmiféle hatása nincsen rám ha van ilyen elismerésem, ha nincs, mégis úgy érzem magam, mint egy feketebárány, az osztályból 5 ember az aki nem utált meg, 23 meg lekezelő lett velem, mintha egyébként bármi köze lenne bárkinek ahhoz, hogy az iskolán kívüli időmben mit csinálok.