Kezdőoldal » Emberek » Munkahely, kollégák » Az azonnali hatályú felmondást...

Az azonnali hatályú felmondást megtagadhatom?

Figyelt kérdés
okt. 26. 19:19
1 2
 11/13 A kérdező kommentje:
Ohhhh szuper vagy. Hálásan köszönöm a segítséged.
okt. 27. 09:50
 12/13 anonim ***** válasza:
Azt még érdemes tudni, hogy a munkaügyi bíróságok általában a munkavállaló javára döntenek, de van amikor annyira jogos a munkáltató indoka, hogy nem. Olvastam olyan esetről, ahol azonnali hatállyal teljesen jogosan küldték el a dolgozót, mert alkoholt fogyasztott munka közben vagy ordítozott a felettesével és mindezt tanúk is bizonyítják vagy nem járt be dolgozni.
okt. 27. 10:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 anonim ***** válasza:

"7-es, elfogadni nem is kell, ez nem közös megegyezés, attól még érvényes. Átvenni kell. Ha nem veszi át, akkor majd postán feladják neki és ugyanúgy érvényes lesz."


Minden felmondás egyoldalú jognyilatkozat. Ebből kifolyólag nem kell a másik fél beleegyezése. A másik féllel történő közlése a fontos.


Alapszabály:

Abban az esetben, ha a másik fél nem veszi át a felmondást, két tanú a felmondás átvételének megtagadását igazolhatja. Innentől kezdve aznap átvettnek minősül még akkor is, ha a dolgozónak fogalma nincs, hogy mi is állt benne.

Ez mindkét fél felmondása esetére igaz.


Nincs szükség postázgatásra. Egyébként postai küldemény átvételét is megtagadhatja a dolgozó, a következmény ugyanaz, csak később. Beáll a kézbesítési vélelem. Átvettnek fog minősülni, maximum fontos határidőkről lemarad a sértett dolgozó és nem tudja majd megvédeni az igazát, mivel nem ismeri a felmondási irat tartalmát.


Ugyanis az azonnali hatályú felmondás ellen 30 napon belül nyújthatsz be keresetet a bíróságra. A határidő jogvesztő! A 31. napon a bíróságon iktatott kereset elkésettnek számít, és hiába van igazad, érdemi tárgyalás nélkül elutasítják azt.


"Ha ez az ügy munkaügyi bíróságra megy ,akkor azt nekem kell fizetni?"

Kezdetben a felperes fizet. Felperes az, aki a bíróságra a keresetet benyújtotta. Az első tárgyalásra nem kötelező a jogi képviselet, ott a megyegyezésre törekvés a cél. Ha nem sikerül, a többi tárgyalásra kötelező a jogi képviselet (ügyvéd).

Létezik olyan, hogy illetékfeljegyzés. Ezt lehet kérvényezni a bíróságtól. Feltételei vannak, hogy hozzájárul, vagy sem. Alacsony kereset esetén engedélyezik. Az alacsony keresetet valamivel igazolni kell. Például a legutolsó munkaszerződéssel, amiben az aktuális béred fel van tüntetve. Ilyenkor "széljegyre" kerül a bírósági illeték, amit csak akkor kell megfizetned, ha elvesztetted a pert. Ha megnyerted, akkor a másik fél fogja a perköltséget fizetni.


Az ügyvédedet viszont neked kell megfizetned. Ahhoz a bíróságnak semmi köze, maximum pernyertesség esetén - kérésre - ráterhelhetik a vesztő félre. De ezt kérni kell a bíróságtól. Általában az ügyvéd megkérdezi, hogy kéred ráterhelni a vesztes félre, vagy magad állod a munkadíját.

nov. 2. 05:53
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!