Röhögtök amikor az otthonról "dolgozó" irodisták panaszkodnak a "nehééééz" munkanap miatt, amikor valószínűleg meghalnának ha gyárban kellene 10-12 órázniuk váltott műszakban?

Dolgoztam már gyárban soron váltott műszakban is, meg otthonról is irodai melót.

Mindkettő tök máshogy fáraszt le.

Én irodista vagyok, mindenféle munka le tud fárasztani. Az irodai munka szellemileg fáraszt le, az egész napos ülés és stressz testileg tesz tönkre.

Eleve gyári melóból elég sok félve van. Volt amit élveztem, mert szellemileg megmozgatott (alkatrészeket kellett összebogarászni kvázi időre) és fizikailag is egész nap mozogtam. Azt szerettem, csak a fizetés volt kevés.

Meg van az a gyári munka, ami pont azért rossz, mert semennyire nem fárasztó. Állsz/ülsz egy gépnél, végzed ugyanazt a robotmunkát nap mint nap és érzed, hogy elbutulsz, elgyengülsz mert sem szellemileg, sem fizikailag nem vesz igénybe.

Dolgoztam diákként soron. Gyakorlatilag fél nap betanítás volt, aztán mindenki tolta élesben. Jelentem, még életben vagyok. Fárasztó volt, monoton, de az sokkal jobban zavart, hogy elviselhetetlen, ordenáré emberekkel voltam körülvéve. Volt normális is, azok jellemzően elmenekülnek hamar.

Te meg hozzá sem tudnál kezdeni az én munkámhoz, nem hogy elfáradni benne.

"az irodista dolgozók jó része egy időben végzett fizikai munkát és megtanulta azt is tisztelni, tudja, mivel jár"

Amúgy ez nagyon igaz. Legtöbb egyetemi ismerősöm és magam is végeztünk klasszikus fizikai munkát. Megtanultuk mivel jár, megtanultuk azt is, hogy mi a büdös életben nem akarjuk többet csinálni, hanem inkább végzettséget szerzünk.