Elítélendő dolog az, ha valaki a más hasznáért nem akar dolgozni?

41#, azt az anyagi különbséget, amit a linken láthatsz, nem nevezném minimálisnak. :-)

a világban véges minden, a pénz is, ennek elosztása egy kérdés. Ha valaki nyomorban pusztul el, a másik meg elképzelhetetlenül és elkölthetetlenül gazdag, az nincs rendjén. Ettől függetlenül a több munka többet ér, de mégsem ilyen egyszerűen.- Illetve van, hogy a pénz látszólag magától dolgozik. Itt meg a negatív externáliák kérdése erősen bejön, amit szintén kitakar a tabu.

44# ez az anyagias gondolkodás, nem mindenkire jellemző, illetve lehet, hogy van valami magyar sajátosság is, esetleg a rendszerváltozás előtti korszak hagyományaként. Azt nem hiszem, hogy a magyarok sokkal rosszabb népek lennének, mint mások. De az anyagiasság valóban fontos kérdés, illetve ez megint összefügg, hogy ha a tőke nagy része pár embernél összpontosul, akkor a többieknek kevesebben kell osztozni, ez fokozza a versenyt. Volt is az a leegyszerűsítő rajz, amin a bankár ül a pénzén

és hergeli a melóst , hogy az ő kis pénzét el fogja venni a bevándorló. Ez működik, mert zsigerre hat. Amerikában is, mint nálunk. Bedőlünk neki, aztán majd a civilizáció is bedől mert a természet rendszere lereagálja, amit, és nem veszi figyelembe, hogy mi milyen butus modellek mentén próbáljuk szervezni a társadalmunkat.

Apropó, albérletek

Azt nem értem hogy itthon a normálfizetés kb 50-60 százaléka elmegy albérletre. A többiből meg élj meg, ahogy tudsz.

Svájcban egy átlagember az ottani bérének a 35-40 százalékából megél meleg lakással együtt. A többi megmarad (hat).

És még a kicsik kuporgassanak össze pár milliós kórházi klímára meg otthontalanok segítésére amit a regnáló vezetés amúgy röhögve kicsengetne!

Helyette sz0pat minket különböző adókkal!

Érthető. 180.000-ből munka mellett szülőkkel vagy kénytelen élni. Ebből az összegből nem lehet albérletet fizetni. Saját ház fenntartása is nehezen jön ki.

Menj gyárba! 310.000 - 350.000 sokkal jobb mint a 180.000.

Engem nem érdekel mennyit keresek a főnökömnek, amíg fenn tudom tartani az életszínvonalamat és tudok anyagilag (is) folyamatosan fejlődni. A munkámat szeretem, a fizetésem jó, tudok költeni és félre is tenni.

Én inkább a vállalkozó létet nem kívánom, folyamatos stressz, saját céges dolgok intézése, hatalmas felelősség, felelek az egész vagyonommal ha gáz van és még x ember fizetéséért. Neeeeem, én inkább dolgozom egy "golyófejnek" jó pénzért, aztán ha letelt a 8 órám, nem kell agyalnom semmi ilyesmin.