Boltosok és árufeltöltők! Olyan meg szokott esni, hogy egy termék ki van fogyva és egy vásárló ezért titeket szid, bunkóskodik veletek?

Elküldöm őket a jó q anyjukba. Ha azzal jönnek hogy a vevő szent, szívességet tesznek nekem hogy ott vannak akkpr megmondom hogy lesz0phatnak.

Én teszek szívességet hogy aprópénzért elviselem őket. Ordibáljanak otthon a családjukkal.

Kellene valami xanax pótlékot bevezetni hozzájuk.

Végül mondom hogy ott a boltvezető, tegyenek panaszt. Minden boltban eladót keresnek a közelemben. Nem rúgnak ki, mert senki nem jönne ilyen sz4r helyre dolgozni.

Lassan 15 éve dolgozom kereskedelemben. Éltem, dolgoztam több városban. Akadt kis közért, de hatalmas multi is. A vevőkör viselkedését elsősorban befolyásolja, hogy milyen környéken van az adott üzlet. Nálam még nem volt olyan, hogy minden passzolt volna. Ha jók voltak a kollégák, főnökök és semmi felesleges cseszegetés nem volt akkor biztosan a vevőkör volt az, ami szétcseszte az agyamat. De fordítva is volt amikor próbaidőnél kiderült, hogy nem tervezek maradni, mert a dolgozók pökhendisége és lenézősége valamint a magánéletemben való kutakodás nem jött be, de ott viszont a vevőkör volt az, amelyikkel a legkevesebb probléma volt. Még olyan is akadt, aki napi szinten odajött hozzám, s kérdezgetett, dicsért. De volt olyan is, ahol szinte mindenki elviselhetetlen volt a vevőktől kezdve a dolgozókón keresztül egészen a vezetőkig. Arról nem is beszélve, hogy a lehető legkevesebb emberrel akarják a munkát elvégeztetni. Ez pedig azt eredményezi, hogy ha van választási lehetőség akkor az újak nem maradnak a régiek pedig elmennek. Utóbbit minden egyes munkahelyemnél tapasztaltam.

A kérdésedre válaszolva nagyon sokszor elfogyott. "Multinacionális" vagyok tehát tulajdonképpen a bolt minden területére be szoktak osztani. Egyrészről jó, mert úgymond növeli a dolgozói értékemet másrészről pedig nem égek ki, mert mindig ugyanazon a területen csinálom ugyanazt. Nem érkezett meg valami vagy jött a nagy bevásárlás (például a covidnál a rengeteg élesztő, liszt, cukor stb.) és akkor nekem estek, hogy máshol bezzeg kapnak vagy miért van benne az újságban. Hiába mondom ilyenkor, hogy más is vásárol, s fel van tűntetve, hogy amíg a készlet tart, de sajnos nem vagyok jövőbe látók. Mindezt úgy, hogy én tehetek róla, ha szólok valami elfogyott. Akadt már olyan is, hogy annyira kellett neki valami, hogy nem érdekelne, hogy nehéz dolgot húzók magam előtt vagy elektromos békával közlekedek ő elém ugrik. Amikor rászólok akkor pedig még ő van felháborodva. De pár hete akadt olyan eset amikor az egyik üdítő fogyott el. Kint a nagy raklap össze fóliázva alul meg az üdítő. Próbálta bontogatni a nő, de rászóltam, hogy ha kibontja más is hozzányúl és akkor szétesik az egész raklap és megsérülhetnek mások. Otthagytam majd negyed óra amikor visszamentem már megvolt bontva. Akkor épp észrevettem, hogy nagyban pletykál valamelyik szomszéddal, s akkor odamentem és számon kértem. Persze neki állt feljebb.

Akadt már olyan is, amikor záróra volt, s jogilag nem lehet hivatalosan számlázni zárás után. Ezt mindig elszoktam mondani, de ilyenkor csak könyörögnek, hogy nekik egy valami kell. Volt egy perc zárásig bejön aztán elkezd nagy vásárlásba kezdeni majd nem lehet kizavarni. Esetleg nagyon kedves már-már könyörög, amikor sokadszora is nemet kap akkor meg elkezd szó szerint anyázni, s jó hogy neked nem megy.

Volt olyan is pár hete, amikor megkérdezte tőlem egy férfi, hogy ő úgy tudja, hogy létezik olyan, hogy enyhe ásványvíz. Én mondtam neki, hogy valóban, s mivel csak állt előttem némán megmutattam neki hol találja az ásványvizeket, s aminek zöld a kupakja és/vagy a címkéje az mind enyhe. Erre elkezdett hőbörögni, hogy miért dolgozom ott, és miután nem vette észre az árát engem kérdezett. Elmondtam neki majd tovább mondta a magáét, hogy nem kellene itt lennem, s mekkora egy f*sz vagyok, s menjek utcaseprőnek. Utóbbinál már elszakadt a cérna, s visszaszóltam neki, hogy rendben másnap már ott kezdek. Ekkor tulajdonképpen majdnem nekem jött, s a felesége tartotta vissza.

Az viszont rendszeres, hogy nem tudják elolvasni mi van ki írva vagy elveszik az árcímként, majd az árut meg máshová rakják le. Olyan is akadt, aki szóvá tette, hogy talán nem a fagyasztóban kellene tárolni a ledarált húst. Én mutattam a mérlegcímkét, hogy ezt kikérték a pultból, s miután nem kellett berakták a fagyasztóba (mint ahogyan sok mindent mást más helyre). Erre is az volt a válasza, hogy annak akkor sem ott a helye és jobban kellene vigyáznunk a boltra.

Termeszetesen, rengetegszer volt ilyen amig boltban dolgoztam.

Amikor tini voltam, meg boven a boltos idoszakom elott nekem mindig alap tudas volt valahogy, hogy nem a bolti dolgozo hibaja ha nincs egy termek hiszen kozuk sincs hozza, es meglepoen tapasztaltam, hogy az emberek 80%-a nem jon ra erre az alap informaciora magatol.