A diploma "csak egy papír, ami belépőt jelent a munkahelyre"?

Mindenkinek köszönöm a válaszokat!

Első válaszolónak: a fentiekben utaltam arra, hogy "jó tanuló" alatt nem azt értem, aki magol, hanem azt, aki tényleg átlátja a folyamatokat. Egyébként azzal valamennyire egyet tudok érteni, hogy van különbség az egyetemi közeg és a munkavégzés között. Ugyanakkor azt látom, hogy ha nem tanultam volna meg bizonyos tárgyakat, akkor egyáltalán nem tudnám, hogy hol is kezdjem el a projektek kivitelezését. Tény, hogy sok mindent igazából csak munka közben sajátítunk el, de egy kiinduló alapnak szerintem szükséges az egyetemi tudás.

Második válaszolónak: Hasonlót én is tapasztaltam. Számos összefüggést, folyamatot a főnököm egy-két mondatban érthetőbben, jobban el tudott magyarázni, mint a tanárok az egyetemen. Ugyanakkor mégis úgy érzem, hogy egyetem kiinduló pontnak szükséges.

Harmadik válaszolónak: Pár évvel ezelőtt ezt még nem hittem volna el, miután elkezdtem dolgozni, meg vagyok róla győződve, hogy igazad van. Azt látom én is, hogy mennyire fontos, hogy el tudd adni magad.

Negyedik válaszolónak: Szintén csak azt tudom mondani, amit a harmadiknak: én is látom, hogy mennyire fontosak ezek a képességek is. Fontos, hogy el tudd adni magad.

Ötödik válaszolónak: talán te válaszoltál leginkább a kérdésemre. Az egész feltevésnek ez volt a célja. Erre voltam kíváncsi, hogy a sima szorgalmas tanulók és a lustábbak azonos eséllyel indulnak-e.

Hatodik válaszolónak: lehet, hogy félreértettél. Nem kliséket próbáltam meg kialakítani. Azok is eljárnak sörözni, sőt bulizni is, akiknek jó jegyeik vannak, én is ismerek sok ilyen személyt, bulikban is többször találkoztam velük. A fentiekben olyan személyekről írok, akiket egyáltalán nem érdekelt az, amit tanultak. Ettől eltér az, ha nem érdekli, hogy milyen jegye lesz egy vizsgán. Van különbség a kettő között. Egyiket a jegyek nem érdekelték, a másikat a szakma.

Hetedik válaszolónak: A véleményeddel egyet tudok érteni.

Viszontválaszom:

Úgy látom, hogy sokan egy kicsit félreértették a kérdést. Nem azt akartam írni, hogy van két csoport "jó" és "rossz" tanulók, aki pedig "rossz tanuló" az pusztuljon. Egyáltalán nem ez volt a célom. Csak sok esetben azt láttam, hogy valakinek rosszak voltak a jegyei, nem érdekelte, az amit tanult. Szenvedett vele az egyetemen. Több évet csúszott, volt olyan tantárgy, amit hatodik vizsgaalkalommal teljesített. Alapvetően nem érdekelte, amit csinált. Nem arról volt szó, hogy valakit a jegyek nem érdekeltek, hanem az, amit tanult. E személyek közül nem mindenki, de sokan nagyon jó helyen kezdtek el dolgozni, tényleg "top cégeknél". Az évfolyamból pedig olyan munkatársaik vannak, akik versenyeket nyertek, jó jegyeik voltak. Amikor azt mondom, hogy "jó tanuló", akkor nem arra gondolok, hogy valaki simán szorgalmas és jó jegyeket kap. Nem a magolókra gondolok, hanem konkrétan olyanokra, akik tényleg átlátják a szakma minden összefüggését. Tudok olyanokról, akik jól tanultak, elmentek gyakornokként dolgozni nagy cégekhez, ott tapasztalatra tettek szert, ezt jól fel tudták használni és nagyon magas színvonalú munkákat készítettek, ezzel versenyeket nyertek. És itt nem az összeollózott szakdolgozatokra gondolok, hanem ezekbe nagyon sok időt és energiát fektettek bele. Ezeket a hallgatókat a cégek még egyetem alatt leszerződtették. Csak azt látom, hogy ilyen magas szakmai színvonal mellé bekerültek olyanok is, akiket egyáltalán nem érdekelt a szak, amikor egyetemre jártak. Azon gondolkoztam, hogy tud megférni egy munkahelyen a kettő. Nyilván van sok olyan személy is, aki gyengébb eredményekkel nem kerül be menő cégekhez, valószínűleg ők a többség. A kérdésem arra irányult, hogy egyenlő eséllyel indulnak-e a különböző tanulmányi eredménnyel rendelkező személyek. Csak erre voltam kíváncsi, azt nem akartam minősíteni, hogy ez jó-e vagy sem, azt nyilván mindenki majd a maga mércéi szerint megítéli.