A diploma "csak egy papír, ami belépőt jelent a munkahelyre"?
Tavaly végeztem el az egyetemet és kezdtem el dolgozni. Néhány nappal ezelőtt megnéztem, hogy az évfolyamtársaim hol tudtak elhelyezkedni. A látottakon kicsit meglepődtem.
Arra figyeltem fel, hogy nagyon sok "rossz tanuló" nagyon menő, multi cégeknél kezdett el dolgozni. Olyan munkahelyeken, ami a szakma krémjének számít. "Rossz tanulónak" azokat a személyeket tekintem, akik 6-7 év alatt végezték el a tanulmányokat, gyenge jegyekkel, elégséges és közepes osztályzatokkal. Nem csak a jegyekkel volt probléma, hanem tényleges felfogóképességgel is. Konkrétan olyan esetre is emlékszem, amikor órán vagy vizsgán egy épkézláb mondatot alig tudtak kinyögni, a tanárnak úgy kellett belőlük kihúzni a jó választ. Diákköri tevékenységben nem vettek részt, OTDK-n nem indultak. Akit személyesen is ismerek, a szakdolgozatát sem olyan témakörből írta, ami kapcsolódna a jelenlegi munkahelyéhez.
A legtöbb esetben "jó tanulók" vagy "éltanulók" (értsd: nagyon jó jegyekkel végezték el az egyetemet, nem csak magoltak, hanem ténylegesen is értették, amit tanutak, emellett OTDK-, tudományos diákkörökben, más versenyeken vettek részt), is bekerültek jó helyekre, vagy közepesen jó állásokba.
Igazából azt találom furcsának, hogy a fent említett "rossz tanulók" ilyen komoly munkahelyekre is bejutottak. A munkahelyemen én vagyok az egyedüli pályakezdő, így nem látok rá, hogy milyen feladatokat végeznek más cégeknél vagy van-e különbség a "jó tanulók" és "rossz tanulók" teljesítményében.
Arra gondoltam, hogy a munkáltatók a diplomát "csak egy papírnak" tekintik, ami belépőt jelent a munkahelyre. Ezeknél a nagy multiknál, ahogy tudom van belső képzés, az első egy-két hónap "betanításról" szó. Így lehet, hogy minden pályakezdő tiszta lappal indul náluk? Nekem ez a mentalitás meglepő. Mintha az egyetemi tanulmányok így semmit sem érnének. A legkiemelkedőbb tanulók, akik versenyeket nyertek, egy szinten vannak azokkal, akiket nem is érdekelt éveken keresztül, hogy mit tanultak, csak túl akartak lenni rajta.
A diploma egy papir ami igazolja van valamennyi tudasod egy adott szakmarol, legyen pl agrar vagy muszaki vagy barmi. De ez edes keves ahhoz, hogy valahova felvegyenek. Sok helyen nem nezik, mennyire kituno voltal hanem azt, hogy adod elo magad.
Kettes atlaggal, harmas allamvizsgaval mar phdn vagyok es egy multi cegnel osztalyvezeto lettem.
Nem tudom, miért kötnek bele többen is a kérdezőbe, valljuk be őszintén : ahogy a közoktatásban, úgy a felsőoktatásban is mindenhol csak egy szűk réteg nyújt kiemelkedő teljesitményt. Az általános iskoláról is azt hallom ismerőseimről, hogy nem egy atomfizika, mégis egy húsz fős osztályból átlagban 1-2 gyerek szokott csupa ötössel végezni... A munka világa, ahogyaz az egész élet is egy felszines hely, benyomások, szerencse, kapcsolati tőke, véletlen útján találnak az emberek állást, nem a képességeik, szakmai előéletük alapján.
3 : tégee hármas államvizsgával felvettek phd-ra ? Anno nálunk négyes diplomajegytől felfelé lehetett egyáltalán jelentkezni .
1: Szerintem elég degradáló, hogy a magolós jelzővel illeted azokat, akik jól teljesitenek a felsőoktatásban, az igazság az, hogy a legtöbb helyen ész is erősen kell hozzá, anélkül nem fogsz tudni megirni egy analizis zárthelyit négyesre-ötösre . De még egy bölcsészkari beadandó se feltétlen lesz ötös, ha nem raksz bele egyedi véleményt, forrásanyagokat..stb.
7 vagyok, egyébként kérdező, igazad van, ha igazságos világban élnénk, azok juthatnának előnyhöz a munkaerőpiacon, akik több energiát fektettek a tanulásban és jobbak az eredményeik, több az eszük. A legtöbb diplomás nem értelmiségi (az jó régen volt már,amikor kiváltság volt még tanárnak lenni is). Valakinek diplomája van, valaki kap egy oklevelet/papirt. Valaki letesz 5 nyelvvizsgát és örül az ingyen nyelvóráknak az egyetemen, valaki még azon is felháborodik, hogy egy középfokút le kell tennie a diplomához.
Egyébként akik jelesek az egyetemen, azok is biztosan elmennek sörözni, nem hiszem, hogy ez lenne a választóvonal a két tábor között. Valaki minél jobb jegyet akar, valakinek bőven elég, ha görbül a jegye.
A másik : szerintem aki a papirtért csinálja, az valószinűleg még akkora tárgyi tudással sem rendelkezik, mint aki jól tanul, így elég ellentmondásos azzal érvelni, hogy semmit nem számit az interjún a jó egyetemi eredmény. Tényleg kéne, hogy számitson. Eredményektől függetlenül is mindenkinek sokat kell még tanulnia , ha bekerül egy munkahelyre. Egyébként egy orvostanhallgató biztosan nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy csak a minimuomt hozza ki magából és ne tanuljon meg mindent, úgyhogy ez valóban elvárható lenne más szakokon is. A felsőoktatás nagyon híg , ma már bárki járhat egyetemre, rengeteg intézmény van, a negyede is bőven elég lenne. Nekem volt olyan általános iskolai osztálytársam, aki egy kisegitőiskolás szintjén volt, azt sem értettük, hogy tudott leérettségizni, soha nem tanult, végtelenül primitiv és bunkó volt. Erre most felnőt fejjel beiratkozott egy műszaki főiskolára. számomra ez nevetséges.
Mindenkinek köszönöm a válaszokat!
Első válaszolónak: a fentiekben utaltam arra, hogy "jó tanuló" alatt nem azt értem, aki magol, hanem azt, aki tényleg átlátja a folyamatokat. Egyébként azzal valamennyire egyet tudok érteni, hogy van különbség az egyetemi közeg és a munkavégzés között. Ugyanakkor azt látom, hogy ha nem tanultam volna meg bizonyos tárgyakat, akkor egyáltalán nem tudnám, hogy hol is kezdjem el a projektek kivitelezését. Tény, hogy sok mindent igazából csak munka közben sajátítunk el, de egy kiinduló alapnak szerintem szükséges az egyetemi tudás.
Második válaszolónak: Hasonlót én is tapasztaltam. Számos összefüggést, folyamatot a főnököm egy-két mondatban érthetőbben, jobban el tudott magyarázni, mint a tanárok az egyetemen. Ugyanakkor mégis úgy érzem, hogy egyetem kiinduló pontnak szükséges.
Harmadik válaszolónak: Pár évvel ezelőtt ezt még nem hittem volna el, miután elkezdtem dolgozni, meg vagyok róla győződve, hogy igazad van. Azt látom én is, hogy mennyire fontos, hogy el tudd adni magad.
Negyedik válaszolónak: Szintén csak azt tudom mondani, amit a harmadiknak: én is látom, hogy mennyire fontosak ezek a képességek is. Fontos, hogy el tudd adni magad.
Ötödik válaszolónak: talán te válaszoltál leginkább a kérdésemre. Az egész feltevésnek ez volt a célja. Erre voltam kíváncsi, hogy a sima szorgalmas tanulók és a lustábbak azonos eséllyel indulnak-e.
Hatodik válaszolónak: lehet, hogy félreértettél. Nem kliséket próbáltam meg kialakítani. Azok is eljárnak sörözni, sőt bulizni is, akiknek jó jegyeik vannak, én is ismerek sok ilyen személyt, bulikban is többször találkoztam velük. A fentiekben olyan személyekről írok, akiket egyáltalán nem érdekelt az, amit tanultak. Ettől eltér az, ha nem érdekli, hogy milyen jegye lesz egy vizsgán. Van különbség a kettő között. Egyiket a jegyek nem érdekelték, a másikat a szakma.
Hetedik válaszolónak: A véleményeddel egyet tudok érteni.
Viszontválaszom:
Úgy látom, hogy sokan egy kicsit félreértették a kérdést. Nem azt akartam írni, hogy van két csoport "jó" és "rossz" tanulók, aki pedig "rossz tanuló" az pusztuljon. Egyáltalán nem ez volt a célom. Csak sok esetben azt láttam, hogy valakinek rosszak voltak a jegyei, nem érdekelte, az amit tanult. Szenvedett vele az egyetemen. Több évet csúszott, volt olyan tantárgy, amit hatodik vizsgaalkalommal teljesített. Alapvetően nem érdekelte, amit csinált. Nem arról volt szó, hogy valakit a jegyek nem érdekeltek, hanem az, amit tanult. E személyek közül nem mindenki, de sokan nagyon jó helyen kezdtek el dolgozni, tényleg "top cégeknél". Az évfolyamból pedig olyan munkatársaik vannak, akik versenyeket nyertek, jó jegyeik voltak. Amikor azt mondom, hogy "jó tanuló", akkor nem arra gondolok, hogy valaki simán szorgalmas és jó jegyeket kap. Nem a magolókra gondolok, hanem konkrétan olyanokra, akik tényleg átlátják a szakma minden összefüggését. Tudok olyanokról, akik jól tanultak, elmentek gyakornokként dolgozni nagy cégekhez, ott tapasztalatra tettek szert, ezt jól fel tudták használni és nagyon magas színvonalú munkákat készítettek, ezzel versenyeket nyertek. És itt nem az összeollózott szakdolgozatokra gondolok, hanem ezekbe nagyon sok időt és energiát fektettek bele. Ezeket a hallgatókat a cégek még egyetem alatt leszerződtették. Csak azt látom, hogy ilyen magas szakmai színvonal mellé bekerültek olyanok is, akiket egyáltalán nem érdekelt a szak, amikor egyetemre jártak. Azon gondolkoztam, hogy tud megférni egy munkahelyen a kettő. Nyilván van sok olyan személy is, aki gyengébb eredményekkel nem kerül be menő cégekhez, valószínűleg ők a többség. A kérdésem arra irányult, hogy egyenlő eséllyel indulnak-e a különböző tanulmányi eredménnyel rendelkező személyek. Csak erre voltam kíváncsi, azt nem akartam minősíteni, hogy ez jó-e vagy sem, azt nyilván mindenki majd a maga mércéi szerint megítéli.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!