Fiatal nőként vezető pozícióban. Hogy érhetném el, hogy legalább elfogadjanak, emberszámba vegyenek?

A gond az, hogy aki szakmailag jó, az sosem lesz vezető.

Más egy vezető típus, és más egy szakmailag kiváló szakember.

47 évem alatt láttam pár dolgot, és általában hozzá nem értő emberkék voltak kivétel nélkül vezetők.

Akik meg kenték vágták a dolgot, ott kullogtak a sor végén, igaz, szép fizetéssel, de legtöbbször kuss volt a nevük.

Mindezt valóban tökmindegy, hogy férfi vagy nő az illető, ha nőként valaki bizonyít a vezetői rátermettségéről, onnantól kezdve elismerik.

Férfiként nagyobb lebőgés az, ha valaki egy nagy melák, de legfeljebb egy 3 hónapos kisciciát tud kontrollálni.

A szokásos, és tipikus probléma.

Hiába van meg a szakmai tudás, de a vezetői készségek, szoft skillek a béka segge alatt. Sajnos az egyetemi képzéseken is nulla közeli amennyi figyelmet ezekre a dolgokra fordítanak.

Ezekre a kucsszavakra keress rá és próbálj meg önfejlesztésbe kezdeni. Azok alapján, amit írsz, sejthető, hogy emberileg, karizmában, kiállásban stb nulla a vezetői fellépésed, és nem azért mert nő vagy, meg fiatalabb, bár az rátesz egy lapáttal, de egykorú férfiként sem fogadnának el. Így csinálhatsz bármit, még esélyed sincs az elismerésre, elfogadásra és nem is lesz. Nem haver, kolléga, munkatárs vagy, hanem a felettesük, a vezetőjük. Lehet közvetlen, jó viszonyt kialakítani és kellemes légkört fenntartani, de attól még te a felettesük vagy.

Nekem már a Forbes cikkek olvasgatása is segített és segít sokat, de ennél sokkal többet is lehetne tenni ezen a fronton.

"ország egyik legjobbja vagyok a szakmámban"

És akkor miért is nem vagy már vállalkozó? Miért is egy cégnek dolgozol alamizsnáért?

#24: De miért kellene vállalkoznia?

Ha 20+ év tapasztalattal rendelkező csapat vezetését bízták rá, akkor nem kizárt, hogy 7 számjegyűt visz haza nettóban. Ha még most esetleg nem is, még 5 év vezetői tapasztalat és szinte biztos. Ilyen bér mellett, ha nincsenek olyan extrém anyagias vágyai valakinek akkor teljesen felesleges vállalkozni és egy csomó plusz munkát a nyakába venni.

Partneri szemlélet, viszonyulás.

A szakmai szintet nem aláásó rugalmasság.

(Pl. túlóra kompenzálása azzal, hogy egy számára hasznos alkalomkor előbb engeded el a beosztottat vagy amikor nincs akkora hajtás, előbb elmehet, - cserébe nem kérdez, tiltakozik, amikor soron kívül kell a gátra állni)

-Ezek jól működő dolgok, - amelyek a kölcsönösen gyakorolt emberségről szólnak!

Mesterkéltség kerülése.

A képmutató embereket a többség nem szereti - és ez akkor is igaz, ha az emberek nem azért járnak be a munkahelyükre, hogy mások szeressék őket.

A támasztott követelményszint készségszintű ismerete, gyakorlati megvalósításának, bemutatásának készsége.

Pl. ha nagyon kell valakinek egy nap szabadság és nem tudod máshogy megoldani, akkor beugrasz arra a napra bárkinek a helyére!

-Nem ez az alap feladatod, de bele nem halsz és sokat javít a megítéléseden!

Ne követelj olyan szintű munkavégzést a beosztottjaidtól, amelyet éjjel kettőkor kelést követően te sem tudsz kisujjból kirázni!

Emberismeret.

Akinek emberek irányítása a feladata, annak ez sajnos ALAP!

-Ha bizalommal fordul egy beosztottad hozzád valamilyen problémával, akkor tudj időt szánni arra, hogy legalább meghallgasd, - ne fojtsd bele a szót, ha ezzel nem él vissza tudatosan!

Ha érdeklődsz valakiről, tedd őszintén!

A kéretlen tanácsokkal ajánlott takarékoskodni, - itt a tapintatos vonal a leginkább járható (szerintem).

Rendszeres visszajelzés a beosztottaknak az elvégzett munkáról.

Éreztetni kell időről-időre a beosztottakkal, hogy nem robotként tekintesz rájuk és nyitott szemmel, füllel jársz.

Bátorító pozitív, ill. építő jellegű, tapintatosan negatív kritikákkal érdemes operálni, - az objektivitás hosszútávon meghálálja magát. A pozitív kritikát érdemes nyilvánosan, a negatívat érdemes négy, maximum hat szem közt (az 5. és a 6. szemek tulajdonosa a te főnököd) kifejteni.

Kollégák bevonása a nagyobb problémák megoldásába, - közösségi munka. -Nyilván ez munkakör függő, - van, ahol ez nem valósítható meg!

SOHA ne mutasd ki a fásultságodat, - mert ez súlyosan rombolja a morált!

A látszat az, hogy elbeszéltem a problémád mellett, de ezek olyan, mindennapos dolgok, amelyek felett a legtöbb főnök simán elsiklik és nincs is tudatában annak, hogy ilyen dolgokkal tudja támogatni mind az emberi, mind a szakmai tekintély kialakulását, fenntartását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmeteket és türelmeteket!

"Tudni kell, hogy introvertált vagyok, ezáltal nem vagyok az a barátkozós, laza ember."

Ezt szorongósnak, neurotikusnak hívják. Őszintén nem értem ymit vársz egy olyan viselkedésre, amiből külső szemlélőnek az jön le, hogy kb menekülni akarsz, annyira zavarban vagy

Utolso, ne tessen keverni es okosnak tunni. Az introvertált egy szemelyiseg tipus, ami nem egyenlő a szorongassal alapvetoen, ez egy ostoba sztereotipia. Raadasul a neurotikus, az egy zavar es betegseg. Koze nincs az itt elhangzottakhoz.

Leírta a kerdezo, hogy miben nyilvánul meg nala az, hogy intro. Én voltam az egyik, akivel privatban valtottunk par gondolatot es en is hasonlo szemelyiseg vagyok.

Kimertnek tunik, tulsagosan befele figyel, a gondolataival van elfoglalva, nem szemelyeskedik a munkaban, csak a feladatokra fokuszal es természetesen jobban szeret egyedul lenni, az tolti fol. Ezeket en is konnyen athidaltam anno, amikor problemahoz vezettek. Ez ennyi.