Fiatal nőként vezető pozícióban. Hogy érhetném el, hogy legalább elfogadjanak, emberszámba vegyenek?

Mondjuk azt nem értem miért vagy ennyire indulatos, de örülj neki, hogy nálatok nincs jelen ilyesmi. Király tényleg.

Viszont ettől még létező dolog és sajnos sokkal inkább jellemző is.

És mi ez a varázslatos végzettség, amivel olyan kevesek vannak és olyan lehetetlen a szakmában megszerezni a tudást egy poros, elavult felsőoktatási rendszer helyett?

Ezt úgy kérdezem, hogy nehéz alapszakkal és ritka mesterszakkal végeztem. Mégis bárki, aki kitartó és eleget van a szakmában, pontosan képes arra, amire én is képes vagyok. Sőt, talán jobb is.

Ez a "pont ezt végeztem ezért az atyaisten vagyok" tipikus naiv fiatal gyerekduma. Azok hisznek még abban, hogy az iparban az iskolai végzettségükre alapozva messzire jutnak és az egyes képzéseken szerzett tudásuk több, mint 30%-a ér valamit a későbbiekben.

Veled sem az a baj, hogy nő vagy, hanem hogy álomvilágban élsz és emellett arra, amire kineveztek, alkalmatlan is vagy látványosan. Semmi tekintélyed, okkal, és ezt úgy mondom, hogy először el is siklottam afölött, hogy nő vagy, csak egy hisztis ficsúr jelent meg szemeim előtt, aki a pelyhedző bajszára és a 24-es nadrágméretére vergődik és azt hiszi, hogy xy egyetem xy szakán végzettként ő a meg nem értett zseni, a tökéletes ember, miközben mindent csak felületesen tanult, mert a képzések erre hivatottak.

🤣 Oh, valaki tudattalanja itt nagyon szeretné átruházni a kis projekció készletét a kérdezőre.

Milyen személyes trauma vezetett eddig, hogy egy számodra ismeretlen emberbe próbálsz beleállni ekkora törekvéssel? Személyeskedsz, minősítgetsz, tele vagy indulattal. Komolyan érdekel, mert ez kivetítés, mostmár nyilvánvaló. Fektess ekkora energiát az életedbe is és hidd el, minden oksi lesz 💕

2 dolgot tudok ajánlani:

1, Önismereti tréning;

Egy igazi, belevaló coach-hoz elenni tréningezni önmagadat.

Van egy ugyanilyen ismerősöm, mint te vagy. Fiatalon bekerült a szakmába, huszonpár évesen főnök lett, bár neki nem úgy sikerült, hogy "nem volt választása", hanem úgy, hogy addig taposott, míg oda nem ért. Ő is panaszkodott róla, hogy a többiek nem fogadják el, biztos azért mert fiatal és nő, miközben érződött rajta, hogy gyakorlatilag mindenkit lenéz, mert neki diplomája van. Ez alapból egy ellenszenves tulajdonság, és könnyen kiül az ember arcára, így ha a beosztottaid felé - még akaratlanul is - ezt mutatod, akkor nem fognak egykönnyen tisztelni. Valószínűleg arrogánsnak tűnsz, ezt nem mindig veszi észre magán az ember, tudat alatt működik az egész.

Egy kérdést tegyél fel magadnak: el tudnád-e végezni azt a munkát, amit a beosztottaid csinálnak, még akkor is, ha nehéz fizikai munkáról van szó? Ha valaki tartósan kiesik, be tudnál ugrani a helyére? Ha a válasz igen, akkor ezt kell megmutatni, és így nőni fogsz a szemükben. Ha nem, akkor viszont (hibásan) egy papír alapján beraktak főnöknek - azért hibásan, mert a papírod alapján ELVILEG átlátod a dolgot, a gyakorlati tudásod viszont nulla.

A 14# csak féltékeny a kérdezőre, hogy vitte valamire, így inkább csak ki akarja nála húzni a gyufát, mert ezt élvezné.

Cicaharcot akar gondolkodás helyett.

14-es vagyok, én nem a kérdezőnek címeztem a szövegem, hanem az előttem válaszolgató frusztrált, ostoba és irritáló emberkének, akiből csak ömlik az elfojtott féltékenység.

Szoval 17-es, írj privit, ha gondolod, szívesen fogadlak terápiára ✨