Diákmunka során elszenvedett megaláztatások, megszégyenítő bánásmód. Kihez fordulhatok? 22/L

Fordulj pszichológushoz.

És "köszönd meg" a szüleidnek, hogy ilyen remekül felkészítettek az életre. Hol éltél eddig, burokban?

Mit tettél a megalázás ellen? Kiálltál magadért? Kivívtad a tiszteletet? Visszavágtál azért amiért megtörtek?

Mert ezt senki nem fogja helyetted megtenni, kislányom!

Azzal nem sokra mész, ha utólag írogatsz bárhol a a neten. Az élet nem egy virtuális dolog. Ezt akkor és ott kellett volna lemeccselni.

Majd ha elmész pár helyre melózni, felszedsz annyi élettapasztalatot, hogy fogod tudni kezelni ezeket a dolgokat. Ezzel senki nincs másképp. Senki nem szaladgál az anyja szoknyája mögé.

5-öske, a szocializmusban nőttem fel, ott is ugyanez volt, mi a fenéről beszélsz te???!!!

A "kedves" kollégák akkor se voltak kíméletesebbek. Itt nem a munkaadó hajcsárkodásáról van szó, hanem az emberi részéről, hogy hogy állnak hozzá valakihez!

Ez intelligencia, műveltség, empátia kérdése.

Semmi köze se a munkához, se egy ország politikai gazdasági berendezkedéséhez.

Megértetted te a kérdést? Vagy látod ezt az egész szituációt, hogy miről beszélgetünk?

Mindig, minden munkahelyen vannak kellemetlen dolgok és emberek, csak te még nem vagy hozzászokva, és érzékenyebb vagy rá.

Ha nem történt törvénytelenség, akkor igazából nem tudsz tenni semmit. Bepanaszolhatod, hogy XY se*****fej volt, de senki nem fog tenni semmit. Sajnos ez ilyen, majd idővel, ha sok éve teljes állásban dolgozol, lepereg rólad.