Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Állítólag jó nő vagyok, még...

Állítólag jó nő vagyok, még sincs senkim, mi lehet a baj velem?

Figyelt kérdés
Mindenki azt mondja, azt érezteti velem, hogy jó nő vagyok, sőt, a "nagyon jó nő kategóriába" szoktak "sorolni", mégis évek óta egyedül vagyok. A pasik hol nyíltan, hol diszkrétebben ugyan, de tudtomra adják, hogy érdeklem őket, de amikor arra kerülne a sor, hogy lépjenek, hát... Lépnek. Ki az életemből. Nincsenek barátaim, barátnőim, miért van ez így? Soha nem vettem el senki pasiját, ezért nem haragudhatnak rám a nők, soha nem vertem át senkit, mégis kerülnek. Egyszer egy nagyon "okos" ember azt mondta, azért nem mernek konkrétan közeledni a pasik hozzám, mert önellátó vagyok, a pasik FÉLNEK(!!!) az ilyen nőktől, megijeszti őket. Ezt marhaságnak tartom. Ha más nyakán élnék, akkor meg az lenne a baj.
2014. aug. 3. 00:36
1 2 3 4 5 6
 51/56 anonim ***** válasza:

Sokszor láttam már olyat, hogy jó nőktől tartottak a férfiak még azelőtt, hogy szóba álltak volna vele, de olyat is láttam aki után mentek az emberek és bátran leszólították. Én ezt a kisugárzásnak tulajdonítanám, tudattalan nonverbális kommunikációnak. Aztán a jó nőknél fennáll az, hogy velem is maradjon, mert lehet úgy gondolja, hogy neki kijár a könnyű partnercsere.

Egy nő akinek gyereke van: bevallom engem ez megijesztene és tudom, hogy sok más ismerősömet is, bár sok olyan esetről tudok, hogy ez nem számít. Bennem ezek merülnek fel: Nem volt önzőség gyereket vállalni, 100% biztos háttér nélkül? Tudnám más gyerekét úgy szeretni, mintha a sajátom lenne? Lehet azt mondod, hogy a gyereknek van apja, neked valaki kell magad mellé, de a gyerek veled él, nem nézheti levegőnek az ember. És valamilyen kapcsolatot ki kell alakítani vele, nem lehet az ember anya pasija. Mondjuk nálam az is betesz, hogy hasonló szituációban éltem, mint amit te is tervezel, az ember megérzi ha nem szeretik a szülei és csak teher. Aztán akarsz-e gyereket az új partnertől? Ezek számomra elég problémás kérdések, nem is: inkább gondok lennének, mert a rád vonatkozó dolgokat nem tudnám, nem illene megkérdezni, de attól még bennem vannak.

Függetlenség: kombinálva az előzőekkel kicsit tovább zavarja a vizet, ami kérdés először felmerül bennem: mit akarsz a férfitól? mi lenne ő a kapcsolatban? mennyire akarnál vele lenni? mennyire vagy önálló?

én szeretem ha a párom "függ"(kicsit talán erős szó) tőlem, cserébe számomra ő is nélkülözhetetlen lenne

aztán az is fontos, hogy szabadok legyünk és valahogy veled kapcsolatban ezek a dolgok eléggé zavarossá válnak, hirtelen túl sok lesz minden. Legalább is én így érzem elsőre.

2014. aug. 4. 00:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 52/56 anonim ***** válasza:
53%

amennyiben van gyerek is, nyilvánvaló a dolog.


a további "túljónővagyokmegijednek" kombinálások csak önigazolások. ahogy az utolsó írta, ez problémákat vet fel.

2014. aug. 4. 08:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 53/56 A kérdező kommentje:

51- Gyermekem ugyan még gyermek (nem mellesleg törvényes, Tehát az apja ugye az ex férj; és megint nagyon nem mellesleg tervezett gyermek, nem fejjel a falnak felelőtlen "véletlenke"), már biztosítva van a jövője- gondolok itt az anyagiakra. Nem fog szenvedésben élni, nem engedem. Tehát a háttér 100%-ig biztos, múltban, jelenben, jövőben.

A hozzá való viszonyuláson én is nagyon sokat gondolkodom, és ugyanezek a kérdések vetődnek fel bennem, mint amit leírtál.

Kérdéseidre a válaszaim:

1. Nem szeretnék több gyermeket. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy tudnám biztosítani ugyanazt, amit neki, és ha a másik nem kapná ugyanazt/ugyanannyit, az igazságtalanság lenne.

2.Mit akarok a pasitól.. Nos, ez a kérdés ebben a formában feltéve nem helyes. Inkább azt írnám le, milyet szeretnék: egész életemben én hordtam a gatyát (muszájból sajnos) egy olyan nagybetűs FÉRFIRA vágyom, aki mellett végre nőnek érezhetem magam. Nagyon belefáradtam már abba, hogy mindenben nekem kell döntenem, mindent egyedül kell elintéznem, megoldanom, stb.

3. Ami az önállóságot illeti, erre nyilván már felesleges is a válasz: 100%. Három munkám van, egy, amit soha nem veszítek el (ingatlanok), egy, amit kedvtelésből, kikapcsolódás, szórakozás céljából csinálok, és egy, ami a szenvedélyem. Mindhárom nagyon jól jövedelmez, tehát nincs szükségem senki támogatására. És azt sem tudom elképzelni, hogy függjek valakitől bármilyen szinten is. A személyes szabadságra pedig szerintem mindenkinek szüksége van, mindenkinek meg kell kapni és adni.


Azt hiszem, jól érzed:nyilván túl sok vagyok.


Végezetül, egyetlen mondatban: Nem a testemnek lenne szüksége társra (arra lehetne, de csak "arra" nem kell), hanem a lelkemnek.

2014. aug. 5. 01:02
 54/56 A kérdező kommentje:

Ékezet nélküli 14- es ( :) ) , ha még valamikor erre jársz: "Kedves Kerdezo, irok Neked priviben is, ha nem baj, es ha lesz kedved majd beszelgetni, akkor lehetne skype-on, majd eldontod, hogy akarod-e....de ne felj tolem:-) en ugyanis a neten keresztul nem tudok harapni:-D

Viszont sok jo dolgot el tudnek mondani, ami segithetne vagy elgondolkodtatna. Szerintem tudok ilyesmiket:-)"

Nem találom a leveled :/

2014. aug. 5. 01:12
 55/56 anonim ***** válasza:
100%

Nem lehet, hogy túl domináns személyiség vagy? Egyébként ha nem gond akkor elárulod, hogy miért került sor a válásra?

Lehet, de ha megadsz mindent a gyereknek akkor nem marad miért harcolnia. Az ember igyekszik természetesen mindent megadni a szeretteinek, de ha kipárnázzuk és sterilizáljuk a világot akkor az ember elpuhul, elkényelmesedik tőle. Láttam, hogy mi történik azzal a gyerekkel akinek megvettek mindent a szülei, labilis személyiség alakul ki.

Egyébként így másodjára nézve elég normálisan, nyugodtan válaszolsz, talán nem a személyiségeddel van a gond, hanem a burokkal amit magad köré építettél? hmmm....

Persze csak feltételezések tudok leírni, de ha nem akarsz függeni senkitől akkor nem lenne elegendő alkalmi kapcsolat? Másik oldalról megközelítve, miért maradjon veled a FÉRFI, ha nincs is rá igazából szükséged. Legyen együtt egy nővel aki mellett lehet nincs is igazán KÖZÖS jövő? Aztán más ha valaki szabad tud lenni és az is ha EGYÜTT tudunk szabadok lenni.

Az ember szerintem inkább társat keres, akivel támogatjuk egymást, ettől a férfi férfi marad és a nő nő. Nem az lenne a lényeg, hogy együtt vagyunk? Mind a ketten akarjuk, vágyunk a másikra? Amit leírtál abból meg inkább egyoldalúnak tűnik az egész.

2014. aug. 5. 02:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 56/56 anonim válasza:

Szia.


Meg tudom érteni azokat, akik az mondogatják, hogy túl sok vagy. De hát ez is mint minden viszonyítás kérdése. Kinek mi a sok. És még jobban meg tudom azonban érteni az #55. válasz végét.


Nem lehet, hogy egyszerűen nem jó helyen keresed a párod ?

Nem tudsz olyan közeget, ahol mindez nem sok ? Nemcsak hogy nem sok, hanem egyenesen természetes az, hogy független vagy, tudod mit akarsz, és még jól is nézel ki.

Persze könnyű nekem a partvonalról ilyeneket írni.

Nyilván keresel, ahol tudsz.

De tényleg, biztosan vannak olyan körök, ahol ez alap, szinte elvárás.


Viszont én nem mellőzném a személyiségedet, mint #55.

ne szégyelld ezt a gondodat megosztani olyan(ok)kal, akiknek szakterületük az személyiség működése, a döntéseink háttere, az emberi érzelmek. Tőlük miért-jeidre komolyabb, mélyebb, hatásosabb válaszokat kaphatsz az itteni válaszoknál.

Illetve azt mondanám, hogy olvass ilyen jellegű könyveket.

2014. aug. 31. 02:53
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!