Az, hogy a szülők vegyenek lakást a fiataloknak kelet-európai szokás?

Azért van ez így, mert olcsó volt az ingatlan.

Nem elérhetetlen.

Nálunk meg az albérletért annyit kérnek, amennyit nem szégyellnek, feketén van kiadva, nyugaton ilyen nincs, ahogy fekete munkát is jobban büntetik.

Ahol vesznek a szülők, általában ők is örököltek, tehát tovább adják, amit kaptak.

Amerikában pl tandíjra tesznek félre, nálunk meg ez nem szokás, hanem vegyél fel diákhitelt.

A világ minden táján szokás, hogy a szülők segítik a felnőtté váló gyerekeket. Amennyire tehetik.

De nálunk fejlettebb országokban az emberek nagyobb része nem saját lakásban lakik, nem is az a legfőbb célja. Bérlakásban élnek, amit akármilyen hosszú távra is kivehetnek, de bármikor elég könnyen lecserélhetik. És cserélik is.

Cserélik, ha változik a munkahelyük, más településre költöznek.

Cserélik, ha emelkedik a jövedelmük, és nagyobbat is megengedhetnek maguknak.

Cserélik, ha született 3 gyerekük, és nagyobb lakás kell.

Cserélik, ha kirepülnek a felnőtt gyerekeik, és már nem kell a több hálószoba.

És a gyerekeiknek segítenek keresni, segítenek kezdetben kifizetni az első saját bérlakást. Később már a gyerek gondoskodik magáról (a szülők másként is segíthetnek, ha van miből, de egyáltalán nem "kötelező" elvárás).

Amikor a gyerekük felnőtt - kitaníttatták, gondoskodtak a felneveléséről, szakmát, munkát adtak a kezébe - akkortól a szülők és a gyerek (akár egyedül van, akár családot alapított) külön család, és mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Teljesen abnormálisnak számít, ha a felnőtt huszonéves a szüleivel lakik - kötelezően kidobják a családi fészekből.

Ennek nálunk még nem alakult ki a hagyománya. Sajnos.

Ez nem szokás, csak vannak olyan családok akik ezt megtehetik, de Magyarországon a családok 2/3-nak problémát okoz 100000 ft-os váratlan kiadás! Ennek a 2/3-nak a fele nem is tudja megoldani! Jelenleg 10-15% az, akik jól élnek. Én már régóta ide tartozok, pedig nagyon rossz körülmények között nőtem fel! Ez egy idei felmérés ATV yt oldalon is fenn van.

Jó dolog ez az öröklősdi, de, ha egy generáció kihagyja az önerős lakás szerzést, összeomlik a tervezett örökség tovább adás.

Tehát:

1. Nagyszülőknek van ingatlana, szülőknek szintén, gyereknek nincs. gyereket elindítják a nagyszülői örökségből.

2. Nagyszülőknek van, szülőknek nincs, gyereknek nincs. A nagyszülői örökségből, nem a gyereket indítják el, hanem a szülők a saját életüket teszik helyre, hogy ne a kevés nyugdíjból fizessék az albérletet. Mert még a végen az özvegy szülő a gyerekénél köt ki, mert nem tudja magát fenntartani.

3. Nagyszülőnek van, szülőknek van, de utóbbinak annyi hitele van, hogy bele döglik. Így ha megörökli a a részét, a szüleitől, mert ugye ritka az egy gyerekes szülő, akkor a saját életét hozza helyre, az unoka vagy semmit vagy jelentéktelen 1-2 milliót lát belőle. És itt jön képpe az, nem jár alanyi jogon unokának az örökség, mert azt a szülője örökli.

A fejlett nyugaton akik megtehetik, mindenki sajátot vesz. Csak az a különbség arra felé a nyugdíjból fenn tudják tartani megszokott életüket és néhány évente új autót is tudnak venni.

Nem véletlenül vannak az USA-ban lakókocsis lakóparkok, ők a legcsóróbbak, mert még lakást/házat sem tudnak bérelni.

15+

Mitörténk a nagyszülői vagyonnal mikor a jelenlegi csokos generáció kiröppenne. Van 3 unoka, de a nagyszülőknek is volt 3 gyereke. (mindkét nagymamámnak 7-7 testvére volt).

35 milliós kockaház --> eladva, adózva ~30 m. Így mindenki gyerek kap 10-10-10 milliót. Az egyik szülő a 3 gyereke között szétosztja a 10 milliós részét, így 3,3-3,3-3,3 milliót kap mindegyik. Vagyis kb semmit nem tud kezdeni belőle, ha önerőből nem tesz érte.