Mivel közöljem a szomszédjainknak a zavaró babasírást, gyerekvisítást?

De egyáltalán miért akarod nekik elmondani?

Azt hiszed, ők nem tudják, hogy éjjelente sír a gyerekük?

Ha neked van csoda-módszered arra, hogy hogyan aludják át a gyerekek az éjszakát, akkor oszd meg a szülőkkel. Egyéb esetben csak a feszültséget szítod.

Elárulom: nincs ilyen módszer, mert ha lenne, akkor mindenki alkalmazná és egyetlen baba sem sírná át az éjszakát.

Kicsinálnám őket, módszeresen, a többi szomszéddal karöltve.

Hajnal 1-kor végre elalszanak? Szuper, lehet menni nyomni a csengőt.

Délután csend van? Neked véletlenül poooont akkor kell az új képeket felfúrni a falra. Ha nem felújítasz, akkor éppen az új hobbidat, a zongorázást, dobolást, akármit, ami hangos, gyakorlod, közvetlenül a fal mellett (elég, ha egy nagyobb JBL-t odateszel és youtube-on keresel valami borzalmat).

Milyen eredményt vársz attól, hogy szólsz nekik? Hogy innentől nem sír fel a baba éjjelenként? Sajnos ez nem így működik.

Elhiszem, hogy ez nagyon zavaró neked és nehéz így élni, de a legtöbb, amit tehetsz, hogy saját hatáskörödön belül próbálod megoldani a problémát. Tudom, hogy most lett kész a kecód, és barom idegesítő, hogy neked kell változtatnod, de ha pihentető alvást szeretnék, akkor muszáj lesz változtatnod azon, hogy hol alszol. Illetve próbáld meg a füldugót.

A kérdező is önként vállalta, hogy társasházba megy, abból a pénzből mehetett volna tanyára vagy valami szoba konyhás családiba, ott senki se zavarta volna.

Tetszik vagy sem, az élet ezzel jár, biztos te is zavartál másokat, mikor csecsemő voltál. Én nem vagyok ilyen helyzetben, mert házunk van, de őszintén? Annyi mindent nekem is el kell fogadnom, mások cigifüstjét, azt, hogy a csókos jut a jó melóhoz, hogy mások póráz nélkül sétáltatják a kutyát és azok odaugranak összenyalmi, meg sorolhatnám, én meg akkor ezzel zavarok másokat, ez van. Az élet ilyen.

Szóval hiába közlöd velük, 3 kicsi gyereket úgysem tudnak csendben tartani, ha akarják, akkor sem.