Mit lehet kezdeni egy olyan lakóval, akinek a gyerekei úgy dübörögnek minden áldott nap, hogy az egész házban hallatszik?

Nem tudatosan és direkt zavarod a szomszédot. A gyerek konkrétan szarik a szomszédok fejére, azért hangoskodik, mert jól vagy éppen rosszul érzi magát, tele van energiával, ugyanis gyerek.

A szitkozódás nem helyettesíti ám az érveket. Sőt, gyengének és tehetetlennek tűnsz tőle :)

Barátnőm mesélte, hogy alattuk is ilyen degeneráltak laktak, mellettük, alattuk, felettük mindenki azt hallgatta, ahogy a hülye gyerekek fejhangon visítanak órákon át, kismotoroznak (a lakásban!!), dübörögnek, izomból ugrálnak és társai. Ha szóltak nekik, még ők kérték ki maguknak, meg ez van, őket nem érdekli.

Na aztán a közvetlen szomszédok összefogtak és viszonozták a “kedvességét”, pl barátnőm felettük a gyerekek alvásidejében állt neki csapkodva porszívózni vagy a mellettük levő felkúrta a hangerőt a heavy metál mixén stb, na akkor egyből mentek nyavalyogni, hogy őket mennyire idegesíti és különben is felébred a szent gyermek. Erre bnőm (meg a többi szomszéd is) kiröhögte és közölte, hogy amíg őt nem érdekli, hogy a kölykeitől zeng több emelet is, addig őket sem fogja. Milyen érdekes, hogy utána rájuk tudott szólni. Az ilyenekkel csak így lehet.

14. válaszra reagálnék:

Nem azzal van a probléma, ha gyerek valaki, hanem azzal, ha gyereke van egy olyan embernek, aki nem szülő, - mert gyakorlatilag nem neveli a gyerekét emberi viselkedésre, hanem csak pajzsként tartja maga előtt a problémáinak hárítására, amíg csak előnyöket tud kovácsolni a létéből.

Nem kell a süket duma!

Nekem is van lányom, - aki tud viselkedni - és vannak unokáim is, - akik úgyszintén tudnak viselkedni, mert nem lett minden rájuk hagyva és úgy lettek szocializálva, hogy minden körülmény között tisztába legyenek a súlycsoportjukkal, helyükkel a körülményekben.

Sajnos nem sok mindent tudsz kezdeni ilyen ösztönlényekkel - azon kívül, hogy megpróbálsz szép szóval hatni rájuk.

Kedves 0% os.

Ott a házirend ami társasházanként eltér. Miénkbe pl. az van, hogy egész nap tartózkodni kell a másokat megzavaró magatartástól.

Egyébként szerinted véletlen, hogy az albérletek jó nagy többségénél a gyerek a háziállat mellett kizáró ok? Hát pont ezért, a tulaj nem akar az ilyen hülyék miatt állandóan bajt.

Bár én ellene vagyok ennek a gyerek meg háziállat nem jöhet dolognak, de sajnos, mint a te példád is mutatja van amikor jogos, mert van pár elveszett lélek aki azt hiszi, hogy nem létezik HÁZIREND és jogos zavarni a szomszédokat.

48 Na, látod, ezek olyan érvkezdemények. Gyerekes családnak azért nem szeretnek lakást kiadni (most a hibás "albérlet" kifejezésen ne akadjunk fenn), mert nehezebb kitenni a lakásból a nemfizető bérlőt. Ha nem akarnának gondot, akkor a gyökér egyetemistáknak nem adnának ki lakást, akik az erkélyen spangliznak és közben nem bírják befogni a pofájukat éjfél után sem. A kisállat más ügy, azoktól általában a berendezést féltik.

A többi hozzászólónak nem nagyon tudok már mit mondani, attól hogy papagájkommandóban ismételgetik hogy nincs joguk hangoskodni, nem lesz igazuk, tessenek hozni bármilyen elmarasztaló hatósági döntést, ha jogokra hivatkoznak.

Az a válaszoló meg aztán különösen büszke lehet arra az állítólagos "megoldásra" hogy a gyerek alvásidejében direkt zajt csaptak a házban. Ezzel egyrészt bevallja, hogy annak a zajnak tényleg pusztán maga a zaj volt a célja, vagyis éppen ők azok akik megszegték a házirendet és birtokháborító módon viselkedtek, másrészt az a gyerek akinek otthon alvásideje van napközben, az még elég fiatal ahhoz hogy hiába magyarázod neki hogy itt a házban ez a sok frusztrált befordult lakó, puhán rakd a lábaidat ha szaladgálsz és ne sikongass amikor beleéled magad a játékba.

Nyilván van szélsőséges eset is, nem vitatom hogy létezik aki rá is játszik hogy jó hangos legyen a gyerek, de amikor valaki ezt írja a kérdésben, amit írt, egyáltalán nem hiszem hogy pártatlanul és objektíven tudott nyilatkozni. Gyk. osztom legalább kettővel.