Miért ennyire gyerekellenes ma a világ?
Jövet-menet csak úgy röpködnek a gyerekutáló mondatok, főleg az interneten. Semmi tolerancia nincs az emberekben. Lassan a járdán sincs jogunk babakocsival közlekedni, mert mi az, hogy nem vágtatunk és ki kell minket kerülni? Ha a buszon sír, akkor még az ördögről sem mondanak annyi rosszat, mint a gyerekről, aki még nem tudja másként elmondani, hogyha valami nagyon fáj!
Tudom, hogy már a kérdésem olvasása közben is sokakban gyűlik a rosszindulat és már ég a kezük a billentyűzet felett, hogy jól megmondhassák nekem: ők mindennap gyereküvöltözésben utaznak haza és ez mennyire fárasztja őket! Akinél ezt eltaláltam, olvasson tovább még egy kicsit figyelmesen. Lehet, hogy az én fiam táncol napi szinten az idegeiden. És mi könyörtelen beszólásokat hallgatunk ez miatt. Kérdezik, miért nincs megnevelve? Meg van nevelve! Korábban baj nélkül utaztunk, amíg be nem következett az életében egy trauma. Alig három éves, nehezen dolgozza fel. Most ő a kezelhetetlen, ami majd javulni fog, de az emberi kegyetlenség mikor javul? Jelenleg különösen rosszul esnek ezek a bántások. Nehéz helyzetben vagyunk, magam is érzékenyebb vagyok. Erre fel minden reggel, amikor vinném az oviba szinte szét akarnak tépni minket az emberek.
Korábban nem volt az utazással gond.
Amíg nem történt egy szerencsétlen eset. Kórházba kerültem pár napra. Nem voltunk rá felkészülve. Váratlanul jött. Reggel még elvittem az oviba, de délután már nem én mentem érte, és nem láthatott három napig. Nem arról van szó, hogy soha nem volt ennyit nélkülem, hanem arról, hogy váratlanul tűntem el. Késő délután ment érte a férjem, hazavitte, de én otthon sem voltam ott. Azóta hiszti van minden reggel. Ezt nyilván nem mesélem el az egész busznak, de miért nem lehet magyarázat nélkül is egy kicsit megértőnek lenni?
Igen szerintem is elég nagy luxus egy gyerek ebben az országban ahogy fentebb is írták...persze ha gazdag lennék ezt leszarnám.
Őszintén szólva (és itt nem a normális munkából elő emberekre gondolok) sok olyan családot látok ahol leborjaz az az asszony dolgozni nem tud ugye így, az apa pénze meg kevés. En meg fizetem az adókat ő utánuk is (persze ez elhanyagolahto összeg...és az ország szégyene.
Most erre mit mondjak ez a retek magyar falva nem lesz mar jobb, szoval ha akarok valamit sajnos vagy lopni kezdek, csalni vagy megyek gürizni hogy legyen családom valamim külföldre egy ilyen szegény országban nem kell csodálkozni semmin.
Azonosulok az 1. véleményével.
Sokan csak önmaguknak, illetve a társadalom "elvárásainak" akarnak megfelelni a gyerekkérdéskörre vonatkozóan. A következményeire, a nehézségeire hosszú távon egyáltalán nem gondolnak bele.
Azért, mert elfelejtették,hogy ők is voltak gyerekek. Az ilyen emberek valószínűleg "mintagyerekek" voltak... Persze nem mondom,hogy engem sosem idegesített a zsivaly,amikor fáradtan munkából tántorogtam haza. De egy gyereket nem lehet mindig fegyelmezni non stop. Néha szüksége van arra,hogy hisztizzen egy kicsit. Abból tanul, hogy nem mindig az van,amit ő akar. És igen ez zavaró lehet az utazók zömének. Meg kell próbálni szeretettel nevelni szépen halk szavakkal,akkor szerintem ritkább lesz a hiszti is.
A pénz meg jó kérdés. Sajnos semmi sem biztos ebben a világban. Aki ma jól él az nem biztos,hogy egy év múlva is jól él. Viszont mindenki annyi gyereket vállaljon,amennyit még akkor is el tud látni,ha rosszabbul megy. Én ezt gondolom. Én egy gyereket vállaltam a férjemmel többet nem szeretnénk.
De magam is tapasztalom,hogy nagyobb a gyerekutálat,ami elkeserítő. Ebben a rohanó világba mindenki szül 3 gyereket,de a munka mellett nem tud rá annyira odafigyelni. Ez sajnos a gyerek jellemén meglátszik és ők azok,akik a tönegközlekedésen rugdossák az ülést. Sajnos nem a gyerek tehet róla. Bocsi kicsit hosszú lett.
25/N
Azért egyvalamit én még megemlítenék. A kilencvenes évek elején voltam kiskölök. Méghozzá fene rossz, én aztán tényleg csináltam hajmeresztő dolgokat.
Ha anyámnak szólt valaki, hogy disznólkodok, akkor elnézést kért az illetőtől és helyretett. Többször szóltak rám idegenek az utcán és egy szomszédunk egyszer még fültövön is legyintett. A szüleim igazat adtak neki, és így utólag én is :D
Nem lett gyerekellenes a világ, ugyanúgy régebben is észrevették és nem is hagyták szó nélkül a problémás gyerekeket, csak akkor az anyukák még nem vették sértésnek, hogy a babókájukra lett szólva, hanem igyekeztek megnevelni őket. Ma már mindenki megsértődik minden apró hülyeségen.
De láss már ki egy kicsit a magad világából, szerinted rá van írva a fiadra, hogy csak három napja csinálja ezt?
Aki éppen egy migrén közepén hallgatja a gyereked óbégatását, annak teljesen mindegy lenne még az is, ha csak öt percre gajdult meg. Persze, hogy morog.
Azt várod, hogy mindenki látatlanul, ismeretlenül megértse, elfogadja, hogy most éppen így viselkedik a fiad, de téged nem érdekel, hogy másnak mi baja. Na pont itt a hiba. Akkor várj megértést, ha te is megértő vagy.
Figyelj, tényleg rossz dolog ami veled történt, de ahogy írod, ebből az utasok annyit vesznek le, hogy hajnalban bömbölő gyerekkel kell együtt utazniuk mondjuk. Mindenkinek vannak problémái, mindenkinek néha összejön a sok baj. Őket se hallgatja meg senki, és nekik is ugyanúgy beszólnak néha, de mit tudunk csinálni? Tojni rá.
Ettől nem az egész világ gyerekellenes. Én sem szeretem annyira őket, de persze nem rúgom őket arrébb, ha idegelnek, de egyszerűen néha táncolnak az ember idegein, például egy sorban állás, egy bevásárlás, vagy egy utazás közben. Nem tudok ezzel mit csinálni, biztos én is idegesítek másokat más dolgokkal. Persze nem én vagyok az aki ezért beszól, de akkor is ez van, az emberek nem lesznek toleránsabbak, sőt ahogy észrevettem, minél bunkóbb valaki, annál többet ér el.
Az anyagi rész ott jött be a képbe a kommentekben, hogy alapjáraton a gyereknevelés se egy örömút, azért bőven nem elég egy minimálos fizetés ha meg akarok neki adni mindent, vannak akik így gondolkodnak. Mások meg agyrafőre szülnek a segélyre, de ez már más téma.
Szóval szerintem most, hogy érzékenyebb vagy érzed úgy, hogy az egész világ gyűlöl titeket, de annyira nem rossz a helyzet. Ne rágd magad miatta.
"Azt várod, hogy mindenki látatlanul, ismeretlenül megértse, elfogadja, hogy most éppen így viselkedik a fiad, de téged nem érdekel, hogy másnak mi baja. Na pont itt a hiba. Akkor várj megértést, ha te is megértő vagy."
Meg fogsz lepődni, de igen, azt várom hogy látatlanban legyenek megértőek az emberek. Legalább annyira, hogy nem szólunk be egymásnak hangosan. Én sem teszem. Akkor velem miért teszik meg? Például nem szólok be annak a fiatalnak, aki nem adja át a helyét egy idős néninek, mit tudhatom én, hogy nem e beteg az a fiatal? Nem ítélkezem! És ha én meg tudom tenni, hogy nem rúgok bele senkibe, akkor nyilván más is képes rá! Azt kéred én legyek megértő! Közlöm, hogy ez megtörtént! De azzal szemben nem leszek megértő, hogy egyesek szerint minket lehet csak úgy bántani. Semmi rosszat nem tettünk!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!