Miért ennyire gyerekellenes ma a világ?

Én azért haragszok a gyerekesekre, főleg azokra akik most vállalnak mert én saját magam nem látom a végét hogy mikor lesz saját ingatlanom, a k***a pénz számolgatásból áll az egész élet, ilyen országba úgy őszintén minek családot alapítani? Itthon is ebből megy a vita mert a család pár tagja úgy véli annak idején is meglehetett oldani kevés pénzből egy családalapítást/gyereknevelést, aha csak az akkor volt, és ott a szülő magától vonta el a pénzt csak hogy "jusson" a gyerekre, egyáltalán mi az hogy egy Európai országban, ahol hajlandó vagy dolgozni, még kik kell mondani azt a szót hogy jusson, a világon az egyik legnagyobb szégyent ezzel szembesülni, szintén azt igazolja ez is hogy a gyerek mindig is luxus volt, Apámék idejében akinek autó mellett volt még egy MZ-je az királynak számított, azonban jött a gyerek és mennie kellett a motornak mert nem fért bele a keretbe, ennyit erről.

Itthon nem lehet lemondások és kompromisszumok nélkül egzisztenciát teremteni, a normálisabbja már erre rájött, de vannak akik direkt a nélkülözést még megfejelik egy gyerekvállalással, és közben az ingatlanjuk nem saját, szülőknek kell közbenjárni és ez mind az ország helyzete miatt van így.

A kórházak is hogy néznek ki? Kilépek az utcára legszívesebben mindenkit jól arcon vágnék hogy térjen magához, és változtasson.

Ha valaha gyerekem lesz amit nehezen hiszek, azt már nem magyar nőtől fogom várni és nem idehaza.

Én nem bántani akarlak titeket kérdező, legyetek boldogok egészségben, szeretetben, csak én a magam 26 évével elkeseredett vagyok hogy dolgozóként nem tudok haladni az életben még 180-200 ezres fizetéssel sem.

Nem gyerekellenes a világ, csak szimplán mindenki túlhajszolt, stresszes, feszült.

Ha csak magam nézem, egész nap hajtok a munkahelyemen, közben hallgatom a kollégák süketelését, hibázok én is, mások hibáit is javítom. Hazaérek a szomszédunk dübörög mint az állat, szemben 1,5 éve építkeznek reggeltől estig, egy nyugodt hétvégém nem volt régóta. Minden percben valamilyen stresszes helyzet ér.

Meg lehet kövezni, de engem zavar, ha más gyereke üvöltözik, tombol körülöttem. De pont ugyanúgy zavar ha részeg ember ordibál, valaki kiabálva telefonál, vagy hangosan zenét hallgat. Pont azért, mert reggel ébredés után, vagy este 10 óra munka után csak arra vágyom, hogy kuss legyen körülöttem és nyugodtan utazhassak.

Ráadásul a gyerek egyfajta "adu ász"

Piás embert le lehet zavarni, a hangos zenét meg lehet kérni, hogy halkítsák le. De más gyerekére nem lehet rászólni, vagy szinte vérfürdőt rendez a szülő.

Ráadásul sok szülő letudja az "ilyen a gyerek" szöveggel és elvárja hogy 100 másik alkalmazkodjon. Mondjuk lehet én nem vagyok normális, de már kisgyerekként is képes voltam viselkedni ha kellett.

Nézd, nem mindenki utálja a gyerekeket, van, akinek szar napja van - ugye azt te is tudod, hogy a legtöbb embernek komolyabb lelki problémái vannak, mint a te gyerekednek? Úgy írtad a traumát, mintha minimum végig kellett volna néznie a család lemészárlását :D

Én az élni és élni hagyni elv híve vagyok. Ebbe beletartozik az is, hogy ha a fiadnak joga van a traumája miatt üvölteni, akkor a környezetében lévőknek is morogni a sajátjuk miatt.

A járdás példád pedig abszolút kétélű. A piac, ahová vásárolni járok, iszonyatosan keskeny, alig lehet elférni a standok között, úgy szoktuk kerülgetni egymást amúgy is. Kénytelen vagyok hajnalban leszaladni, mert olyankor kelnek a normális anyukák, akik feldobják a babát a hátukra aztán gond nélkül végigsöpörnek vele a sorok között, miközben mindenki kedvesen mosolyog rájuk. Olyan 8 óra tájékában már indulnak a kedvenceim, a babakocsis harcimamik. Kényelmesen elsétálgatnak a batár kocsival az út közepén, még csak nem is vásárolnak, lebzselnek. Leszarják hogy nem lehet tőlük sehova odaférni, némelyik pofátlan még a barátnőjével egymás mellett tötymörög, elfoglalva minden helyet, aztán nekik áll feljebb, ha utat kér valaki a maga kis banyatankjával. Nem is tudom, a kettő közül melyik való piacra... mindenki utálja őket. Megsúgom, nem a gyerek miatt :D