Mit tegyek? Utálok minden buta embert, elegem van az egészből?

Tedd félre ezt a hozzáállást, vannak még normális emberek a világon. Nem sértés, mert végső soron megértelek, de kicsit olyan, mintha lenéznéd az embereket - azt ha nem igaz, hát nem az - más kérdés, hogy jogosan-e. Amúgy jársz társaságba? Mert valahol azért ismerkedni kell az emberekkel. És lehet, hogy nem azért van ez, mert te normális vagy - sőt... - hanem mert túl gyakran, túl hamar, oder túl könnyen kezded el a fentebb leírtakat előadni. Tehát pl szinte bármiből képes vagy azt kihozni, hogy jajj a mások mennyire ilyenek meg olyanok. De ez csak egy tipp, nem rágalom akar lenni, hiába az.

Ja, és hagyd ezt az agresszivitást! Meg értem, hogy zavar meg idegesít, engem is tud, de van lelkiismereted --> használd arra, hogy ezt az érzést orvosolt valahogy.

Javaslom, hogy ne foglalkozz vele. Ha tényleg megvetnéd ezeket az embereket, egy percig sem bántana ennyire a dolog. Én megvetem az egész modernista "életfelfogást"; egyáltalán nem vágyok arra, hogy részt vegyek benne, egyenesen rosszul lennék tőle. Nálad nem ez a helyzet, téged bánt, hogy nem vagy elfogadva.

Nyilván te is tudod, hogy két dolgot tehetsz:

1. Beilleszkedsz és te is ugyanolyan, vagy legalább hasonló leszel. Ez azzal jár, hogy szarul fogod érezni magad, de elfogadnak és részed lehet azokban / hasonlókban, mint nekik. Már ha ez egyáltalán megy; feltételezem menne, mivel azt szeretnéd, hogy elfogadjanak.

2. Átgondolod az egészet és nem foglalkozol vele többet. Megtartod az elveidet és a tartásodat, és elfogadod, hogy több, mint valószínű, hogy nem lesznek barátaid, nem fog senki keresni, nem fog senki elhívni sehova, stb. - egyébként érdekes módon a barátnő szerzésről így sem kell lemondanod, csak arról, amit elvileg olyan mélyen megvetsz, de szeretnél a része lenni.

Én most vagyok 20, a második mellett döntöttem, többé-kevésbé hasonló volt az eddigi életem, mint neked. Mindig is éreztem, hogy valami nincs rendben ezzel az egésszel, de azt is, hogy ez sokkal mélyebb probléma, mint aminek látszik, és nem lehet egyszerűen elintézni azzal, hogy "az emberek hülyék", de még azzal sem, hogy "az emberek nagy tömegekben hülyék". A materializmus és az események ideológiai szempontból való vizsgálata már sokkal közelebb jár az igazsághoz. Tulajdonképpen 10 éves korom óta érzem, hogy sokkal többről van szó, és bár akkor nem tudtam megmagyarázni, hogy pontosan miért van úgy, ahogy gondolom, de a szemléletem azóta sem változott egy cseppet sem, és már nálam vannak a kellő bizonyítékok, hogy alátámasszam az akkori állításaimat is.

Jó, ez így kicsit zavaros és értelmetlen, viszont talán aki hasonlóan érez, az rájött miről van szó.

A lényeg, hogy foglald el magad azzal, ami szerinted jó és értékes. Javaslom, hogy művelődj, és NAGYON-NAGYON ajánlom, hogy az vitakészségeidet, a logikádat és a kritikus gondolkodásod fejleszd. Plusz ha annyira nem bírsz magaddal, akkor jársz el edzeni, vagy edz akár otthon. Egyedül is. Foglald el magad és próbáld fejleszteni a képességeid.

Ha különb akarsz lenni náluk, igazán nem engedheted meg magadnak az időt, hogy a baromságaikon gondolkozz.

Mintha csak én írtam volna ezeket a sorokat, úgy 10-15 évvel ezelőtt. Javaslom, hogy keress fel egy pszichológust, mert így frankón el fogsz szigetelődni és az agyadra fog menni (ha már nem ment) az egész.

Az ember társas lény (a társaság hasonlóan alapvető szükséglet, mint a kaja és víz) és nem kell foglalkozni a retardáltabb réteggel. Keress hozzád hasonló érdeklődési körű embereket és legyél velük. A lényeg az, hogy ne legyél egyedül és ne gyűlölködj mert kruvára nincs értelme. Ha így folytatod 10 év múlva sokkal rosszabb lesz (hacsak addig nem kötöd fel magad).

Ja, a másik pedig az, hogy senki sem tökéletes, te sem. Ha mindenkiből kiábrándulsz egy kis hülyeség miatt akkor megint csak egyedül leszel.. A Facebook meg... iratkozz le minden idegesítő emberről és szard le őket. Van értelme, hogy nézegeted őket?