Mi van velem? 16/l
Egy éve volt az életemben egy mélypont, ami jelentősen megváltoztatott engem negatív irányba.
Magamba fordultam, állandóan szomorú voltam, egyszerűen "alap" állapotom a lehangoltság lett.Rengeteg voltam egyedül, magányos voltam a történtek hatására. Mostanra már nagyjából maga a "mélypont" problémája megoldódott, de azóta is ilyen vagyok. Nem akarok emberek közé menni. Vagy sírok mindenen, vagy semmin se. Mindig lehangolt vagyok. Nehezen alszom, nem vagyok képes az emberekkel szépen beszélni, irritál ha hozzám szólnak, mert nem szeretnék soha senkivel se beszélni, és egyszerűen jön magától egyből a lekezelő válasz, akármennyire is próbálkozom. Állandó az a "nyomasztó, lehúzó" érzés itt bent. Sokszor remeg a kezem is. Karikás lett a szemem is, fájnak a bordáim mindig. (voltunk kivizsgáláson, semmi, és mostanság semmi sérülésem nem volt) Nem is tudom, milyen voltam már régen... sosincs semmi életkedvem, történjék szinte bármi is.
Próbáltam már pozitívabban gondolkodni, elengedni/kizárni a problémákat, boldognak lenni, de egyszerűen semmi sem jön össze.
Mi van velem, mit csináljak? 16/l
Nem kell pszihologushoz menni,mert nem hulye vagy
Csak szerelmes.voltal
Ennyi erovel barki elmehetne pszihologushoz aki szerelmes merthogy a szerelem meghulyit
Szerintem
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!