Férfiak, tényleg nem akartok igazából elköteleződni?

Szó jelentésével tisztába vagyok, viszont nem tudom elképzelni milyen lehet, saját részről azt sem tudom milyen ha valakivel egész este témázik két ember.

Viszont amit eddig megtanultam olyan kollégáktól akik elköteleződtek, neki(k) teher és folyamat azt mondják, hogy én ne tegyem mert csak nyűg. Szerencsére nem tudom miről maradtam le mert kevés jó szó talált meg engem. 27/f.

"Hogy akik elköteleződnek, megházasodnak csak amiatt teszik, hogy legyen gyerekük és/ vagy valaki kimossa a sz4ros alsógatyájukat valamint megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, de szívük szerint igazából nem akarnának elköteleződni."

Mondjuk ilyen hozzáállással nehéz lesz bárkit találni.

Nyilván nem ugyanaz a helyzet 20-30 meg 50 évesen.

20 évesen valahol érthető, hogy az ember nem feltétlenül akar "leragadni" az első szembe jövő illetőnél. 50 évesen meg már pont leszarod a társadalmi elvárásokat és inkább mosod a szaros gatyádat magad, mint hogy a hátra lévő életed egy rossz kapcsolatban éld le.

Nem lehet ezt így kategorikusan kijelenteni. Abban egyetértek, hogy átlag fölötti azon férfiak aránya, akikről te beszélsz, de abszolút nem jellemző mindenkire. Meglehetősen introvertált vagyok, és romantikusnak tartom magam. Nekem például 34 évesen csak 2 komoly kapcsolatom volt eddig, és csak velük feküdtem le.

De azért bevallom, hogy bennem is ottvan a kisördög, mert máig bánok két olyan lehetőséget, amikor nem éltem a potya szex lehetőségével. Az egyik nagyon ciki sztori volt, szórakozóhelyen összefutottam egy régi osztálytársammal, aztán 3-4 sör után bevallotta, hogy régen szerelmes volt belém. Ott valahogy összeborultunk, aztán hazavittem autóval (kb 24éves felelőtlen kis pöcs voltam akkoriban, azóta nem vezetek piásan)és felhívott magához beszélgetni. Ott még dumálgattunk kicsit aztán csókolóztunk, és végül már ott tartottunk, hogy nadrágon keresztül rámarkolt a farkamra. Ott valahagy megijedtem és inkább eljöttem, majd fejem vertem a kormányba, hogy hogy lehettem ilyen b@lfasz.

Akartam, csak nem mindegy, hogy kivel. Nekem nem egy műhajú, műkörmű műsatöbbi buta plátap**csa kellett, hanem egy intelligens, általam szépnek tartott, csinos, kedves, hűséges, jó humorú nő, akivel passzol a személyisègünk és a szexuális igényeink is, akivel élvezetem az életet, gyerekmentesen!!!! Meg is találtam. Alig 21 voltam mikor járni kezdtünk, nem sokkal később össze is házasodtunk. Azóta is együtt, boldogan, most már 15 ève:)

Ja és nem kell mosni a gatyáimat, nem vagyok életképtelen lusta szar, aki cselédnek nézi a szerelmét. Dolgozunk mindketten, és közös a házimunka is.

36/F

Az elköteleződéshez normális pár is kellene, nem olyan aki pl valódi szerelem nélkül szexel boldog-boldogtalannal (én még csak ilyen nővel találkoztam eddig, mert ugye ciki az, ha 20..(30) évesen valaki még szűz és társai van a fejekben).

A másik meg, hogy szeretet sincs bennük, mert nincs elfogadás, csak az, hogy miként lehetne megváltoztatni úgy a másikat, hogy nekem jobb legyen, tehát csak önzés van ezerrel (ez is mindkét nemre igaz).

Kell a fenének egy ilyen pár egy életre. 51

(A gyerek se a férfinek születik, hanem hogy egy plusz "fegyver" legyen a nő kezében, amivel a férfit támadhatja és még a jogrend is a nőt támogatja ezen a téren is.)

Lesz bőven olyan férfi aki szeretne elköteleződni és lesz olyan is aki nem.

Mindkettőre láttam bőven példát, járj nyitott szemmel és célozd meg azokat az embereket akik a te igényedet teljesítik.