Szorongással személyesen bejárni egy tanfolyamra?

Suliban mindig visszahúzódó voltam, azonban a főiskola alatt változtam szerencsére. Lettek barátaim, elfogadtak a csoporttársaim is úgy ahogy vagyok. Programokon vettem részt, sosem ültem egyedül. Aztán hatodik éve egy olyan munkahelyen vagyok, ahol egyedül ülök egy irodában. Eleinte nem szerettem, aztán azóta annyira megszoktam, hogy el sem tudom már képzelni, hogy órákig emberek közt legyek. A barátaim eltűntek, épp gyászolom is apukámat. Tényleg nagyon mélyen vagyok. Viszont megláttam egy tanfolyamot ami nagyon megtetszett, tényleg érdekelne. Egy bökkenő van: személyesen kell bejárni két hetente szombatonként. Lennének külsős céglátogatások is különböző városokban. Viszont nem tudom magam elképzelni újra emberek között. Félek, hogy ott is egyedül maradnék és tovább szoronganék minden alkalom előtt.

Érdemes így belevágni vagy hagyjam a francba?

Aki volt hasonló helyzetben, hogy lábalt ki ebből?

Segítő kommenteket szívesen olvasok.

N