Mennyire baj vagy elítélendő,ha bizonyos mentális betegek nemhogy együttérzést nem váltanak ki,hanem kifejezetten taszitanak?

A borderline-t gyerekkori trauma okozza, nem genetika. Nem pont ugyanaz a kategória, de annak is megvan a természetes oka. A lényege hogy a gyerekkel éreztetik hogy nem akarják őt. Erre bekapcsol a program hogy saját maga végezze el azt amit a szülők esetleg képtelenek megtenni. Régen sok gondot okozott ha többen voltak a kelleténél. Ha pl nem volt elég kaja mindenkinek, az egész csoport léte kockára került. Vagy ha valamilyen problémás vagy fogyatékkal élő gyerek volt és nem tudtak gondoskodni róla de a szívük nem engedte hogy bántsák.

Akiknél ez az önmegsemmisítő program ilyenkor nem kapcsolt be, azoknak a szülei is kisebb eséllyel éltek túl, tehát azok nem maradtak fenn. Kemény világ volt, kemény megoldásokra volt szükség. Manapság ez már nem okés, ezért próbáljuk "gyógyítani" azt akinél ez a mechanizmus bekapcsol, pedig valójában egy természetes folyamatról van szó. A depresszió is hasonló mechanizmus más okokkal.

A tulsúly sem okés, bár ott is nem megfelelő környezet a probléma. A túlzott tápanyag elérhetőség a lúdas mivel ennyi cukor és zsír soha nem volt elérhető millió éven át mint ma. Teljesen jó stratégia volt annyit enni és tárolni amennyit csak lehetett, kb fék nélkül, mivel sose lehetett tudni mennyi éhezés jön utána. A hosszabb-rövidebb éhezés rendszeres volt, ehhez adaptálódtunk, a szervezetünk el is várja, nélküle nem lesz egészséges. A régiek még valamennyire tudatában voltak ennek, nem véletlenül a legtöbb vallásban előírás a rendszeres böjt. Csak már senki sem tarja be, vagy valami nevetségessé lebutított változatát követik (pl csak a húst hagyja el egy pár napig 🙄. mondjuk a semminél az is több, és a hús sem volt olyan mértékben elérhető mint az állattartás óta ami csak 8-10 ezer éve létezik)

Egyre több "rendellenességről" és "betegségről" derül ki hogy nagyon jó oka volt ezeknek, még némelyik fizikai rendellenességnek is. Pl a sarlósejtes tulajdonság ami az afrikaiak között gyakori, szinte teljes védelmet nyújt a malária ellen. Ha csak egy szülőtől kapja ezt a gént, teljesen egészséges életet élhet a gyerek, hiába csipkedik rendszeresen a maláriás szúnyogok. Ha viszont mindkettőtől megkapja a gént, sarlósejtes vérszegénység alakul ki benne és még 30 éves kora előtt szörnyű kínok között meghal. Ez kb minden tizedik sarlósejtes gyerek sorsa. Ez volt az ára annak hogy a csoport túléljen egy ilyen borzasztó környezetben.

Szóval egyre meglepőbb szörnyű betegségről derül ki hogy valójában annak, vagy az enyhe változatának köszönhetjük hogy egyáltalán itt vagyunk. Én megkockáztatom hogy MINDEN krónikus betegségnek ilyen oka van, és idővel a tudomány megtalálja az okukat, és talán az új környezetünkhöz passzoló jobb megoldásokat is.

Ami a parkinsont, rákot, demenciát és egyéb krónikus betegséget illeti, a természetet nem túlzottan érdekli hogy mi történik az emberrel miután az utódlás meg van oldva, és a gyerekek már önellátók. Az öregeknek is van még hasznosságuk, pl ismeretek, bölcsességek átadása, könnyebb feladatok elvégzése, de már korántsem annyira életbevágó a túlélés szempontjából mint előtte, és elég ha csak pár öreg marad meg sokáig. Többször volt probléma a sok öreg mint a kevés. Így hát az öregkori rendellenességek elleni mechanizmusok sem túl kifejlettek.

Ezek a rendellenességek nagy eséllyel valamilyen adaptációk, előnyök krónikus következményei. Pl a parkinsont több évtizedig fennálló krónikus szorulás előzi meg, és bizonyos személyiségtípusok sokkal nagyobb eséllyel lesznek parkinsonosok. Ennél nem olyan nyilvánvaló hogy régen milyen előnyökkel járt amíg fiatalabb volt az egyén, de gyanítom hogy itt is erről van szó.

Amúgy a különösen sokáig, 100+ évig élő öregek is egy érdekes jelenség, hogy ne csak a betegségekről legyen szó: ezek az öregek rendszerint valamilyen meredek terepen élnek, ahol napi szinten kell megterhelő "munkát" végezniük. A mozgás tudjuk hogy egészséges, de mi van ha ez a hegyi környezetben lakás "szimulálja" azt hogy még mindig aktívan dolgozik a csoportért, kemény munkával, tehát még szükség van rá, és emiatt direkt "élteti magát" sokáig, hiszen a csoport túlélése függhet tőle? A másik közös a 100+-osok között a szoros szociális háló szokott lenni, hogy minden nap rendszeres interakcióban vannak másokkal, ami szintén egy jelzés lehet a testnek/léleknek, hogy még aktívan kommunikál a csoporttal, nem-fizikai feladatokat lát el. Tehát kapja folyamatosan az impulzusokat hogy szükség van még rá.

Ez is egy ilyen természetes mechanizmusnak tűnik, hiszen az öregek fenntartása nagy érvágás egy őskori csoport erőforrásain, nagyon jó indoknak kellett lenni hogy egy gyenge, de sokat evő ember sokáig a "nyakukon ragadjon". Amúgy india elmaradottabb területein még van olyan szokás hogy az öregeket megkérik ha már túl nehéz eltartani őket, hogy igyanak egyszerre pár liter kókuszvizet, ami hamar felborítja az elektrolitháztartásukat és meghalnak. Sokszor nem kell kérni az öregeket, maguktól megteszik ezt ha úgy érzik itt az idő, néha előfordul hogy a gyerekek erőszakkal itatják meg őket. :(

A rák megint más tészta. Rákos sejtek minden nap keletkeznek mindenkiben, de ezeket egy jól működő immunrendszer hamar felismeri és kiiktatja. Ennek helytelen működése okozza hogy egyeseknél ezek a sejtek hosszú időn át teret kapnak. A sok "csodás" gyógyulás amikor a rák hirtelen visszahúzódik és eltűnik, valójában annyi hogy valamiért újra normális működésbe lép az immunrendszer és újra teszi a dolgát ahogy azelőtt is kellett volna.

Szóval a "betegségek" csak a jelenkori körülmények között tűnnek véletlenszerűnek és értelmetleneknek, valójában mindig az egyén vagy a csoport túlélését biztosító mechanizmusok árai, mellékhatásai vagy következményei.

A természet ritkán téved. Aminek kizárólag csak hátránya van, akárhogy nézed, kutatod, a közösség számára is, az lehet hogy tényleg csak hiba vagy véletlen "baleset". De amikor valamilyen, legalább a csoport túlélését segítő hatás jelentkezik, az sose véletlen.

32: "Semmilyen betegségnek nincs előnye"

Valami diszkonnekt lehet benned. Itt soroltam hosszasan a rengeteg előnyt. Van hogy egyén szinten is előny, van hogy csak a csoportnak előny az egyén kárára, és van hogy a betegség annak ára hogy a többségnek viszont előny lesz.

Ha rákeresel arra hogy pl "autism research evolutionary advantage" vagy ugyanezt psychopathy-val, schizophrenia-val vagy egyéb mentális "betegséggel", rengeteg tanulmányt fog kidobni a google.

Bírom amikor minden utánajárás nélkül valaki csak úgy ráugatja hogy "nem igaz!" csak azért mert ő úgy hiszi vagy neki nem tűnik igaznak.

Ja és a legnagyobb vicc hogy erre azt mondod hogy "Ezt hívják szemellenzős látásmódnak" 😄

Te mutatod ennek a tankönyvi példáját.