Miért van ennyi rasszista ember ebben az országban (is)?

Hát egye fene, egyelőre rasszisták vagyunk akkor!

Mások meg normális viselkedésre, együttélésre képtelenek.

Félünk hàt. Mert rànk vonatkozik a BTK, ràtok meg nem. Nap mint nap a bőrünkön tapasztaljuk a jelenlétetek. Tűrnünk kell pedig màr elegünk van. A mi sérelmeink lógnak a levegőben, nekünk kuss van. A ti sérelmeitek meg 10-20 év utàn is emlegetve vannak jogvédők àltal.

Hogyne félnénk. Dolgozni nektek smafu, egész nap egymàst ütitek hogy felkészültebbek legyetek a fizikai harcra mint mi akik dolgozunk is. Bandàban jöttök, a gyengét szemelitek ki. Autóinkat feltöritek. Kerteinkbe beugrotok, visztek amit csak làttok. Gyerekeinket kiraboljàtok, megveritek. És nekünk egy rossz szavunk nem lehet, mert "megélhetési bűnözés". Bevisz titeket a szigorú, lelkes rendőr 72 órára, a többi elenged igazoltatàs utàn. Mi ugyan ezekért éveket ülünk.

Félünk, mert nem szerettünk volna soha többet mint azt hogy az "Élni és élni hagyni" elve tiszteletben legyen tartva. Ti napról napra úgy keltek fel ÉVTIZEDEK ÓTA hogy a ti életetek nem kompatibilis a mi élni hagyàsunkkal. Szaporodtok mint a csótànyok, mert az ösztön szintű. Napról napra úgy viselkedtek hogy a magyarnak àrtani az fair play szàmotokra. Majd csodàlkoztok ha az emberek félnek tőletek, igazsàgtalansàgot làtjàk mögöttetek, ésmeglepődtök aikor ez a félelem és igazsàgtalansàg érzet bizony haragot, gyűlöletet és ellenszenvet szül.

Senki se úgy született hogy gyűlöl titeket. Ti tesztek ezért kollektíven minden nap. Nagyon szorgosan.

Hogyne félnénk. Még szép hogy félünk. Nem csak tőletek, hanem a rendszertől amit veletek kapcsolatban nap mint nap tapasztalunk.

És tudom hogy valószínű egy a millióból intelligensebb kivétel pont te vagy mert legalàbb írni-olvasni több szót tudsz mint a BMW meg katalizàtor. És alegjobbakat kívànok neked. De màr téged is elkerülnélek mert akàr hànyszor eddig megbíztam a kivételben, mindig pórul jàrtam. Szóval màr nem érdekel. 3 évtizede nyomom az együttélést. Van tapasztalatom. Volt reménykedő korszakom. Csak csalódtam. Màr kiégtem, és csak ràtok gondolni összeràndul a gyomrom hogy màr megint mi veszteséggel jàr majd nekem vagy csalàdomnak csak az hogy a környéken jàrtok. Szóval igen, félek tőletek. Bizonyítsàtok hogy nem kell tőletek félni ahelyett hogy nagy mellénnyel büszkék lennétek rà, és akkor talàn majd szóba jöhet a tolerancia. Hogy toleràlnànk bàrmit amitől félünk? Belegondolsz ebbe vagy csak beüt a keménykedő ösztön amikor feljön a cigànyok vs ràkosok téma?