Melyik az az életkor, amikor már szégyen ha nincs a nőnek gyereke?

Ha valaki ezt szégyennek érzi, akkor úgy gondolja, hogy létezik egy ilyen társadalmi elvárás, hogy a nőknek gyereket KELL szülni.

Biztos, hogy KELL? Szerintem ez mindenkinek a saját szuverén döntése.

Az persze árnyalja a dolgot, ha amúgy szeretne gyereket, csak nem jön össze - és nem biológiai okok miatt, hanem mert mondjuk képtelen párt találni magának, és/vagy megmaradni egy tartós kapcsolatban.

Ettől függetlenül szerintem ez sem feltétlenül szégyenteljes. Maximum az, ha ővele van a baj, de ezt nem akarja felismerni, hanem inkább projektálja, és a férfiakat meg a fél világot hordja el mindennek, ahelyett, hogy saját magában rendet tenne. De fontos kiemelni, hogy ebben a helyzetben nem a gyerek nemléte a szégyenteljes, hanem az, hogy az illető nem akar (a sorozatos visszajelzések ellenére sem) szembenézni a saját hibáival és változtatni rajtuk.

Nekem nem lehet gyerekem, ezért lettem gyermektelen. 30-40 éves korom között nagyon sok bántást kaptam, idegenektől is, ismerősöktől is, még családban is. A legrosszabb, amikor olyanoktól, akik pontosan tudják az okát, tudják, hogy hány műtéten estem keresztül.

Így 40 felett már jobb. De persze most is vannak időnként lenéző, lekezelő megjegyzések.

Úgyhogy szerintem a legrosszabb abban a korban, amikor még elvileg lehet gyereked. Ha már idősebb vagy, akkor jobb lesz.

8-as, azaz kérdező: jobban jársz, ha nem szülsz!

Még mindig jobb az időnkénti szégyen, mint az állandó nyomás.

Az anyaság 90%-ban totális szenvedés, folyamatos munka és örökös aggódás.

Ebből miért következik, hogy szégyen lenne gyermektelennek maradni?

Azért mondják neked, amit mondanak, mert abból indulnak ki, hogy akarsz gyereket, esetleg majd pont akkor, amikor már egyre kevésbé lehet.

Mondjuk nekem tök értelmezhetetlen az egész probléma. Nálam a gyerekvállalás a párkapcsolattal kezdődik. Párnak meg olyat választok, akivel ebben egyetértünk (hogy legyen vagy ne). Elég nehéz olyan férfit elképzelnem, akinek ez mindegy, majd ahogyan a felesége akarja. Ha most nem akarja, de 3 év múlva igen, akkor most beleéli magát abba, hogy soha nem lesz gyereke 3 év múlva meg lelkesen asszisztál a babához. Létezik egyáltalán ilyen férfi?