Miből tudható biztosan (számotokra vagy más számára), hogy szerettek valakit?

Én egyetértek veled.

Ahol ott a "de", ott már vannak feltételek.

Az a szeretet, ahol elfogadás van.

"Miből tudjátok, hogy szerettek valakit?"

Ha te nen egy barlangban éltél távol a civilizácioótól, szülők nélkül, akkor te honnan tudod, hogy szeretsz valakit?

Azért az elég egybites gondolat, hogy csak azt lehet szeretni, akit minden téren feltétel nélkül pozitívan ítélsz meg.

Arra van a ",de...", hogy kifejezd, annak ellenére szereted, hogy vannak olyan dolgai amit nem szeretsz, nem értesz egyet stb.

Ez nem feltétlenül van így.

Szeretem a szüleimet, DE ha azt mondják, hogy kettő meg kettő az tizenhárom, akkor megmondom nekik, hogy tévednek.

Attól, hogy szeretek valakit, még simán lehet, hogy egyes tulajdonságai idegesítenek.

A DE szó nem feltétlenül jelenti azt, hogy megcáfolja az előtte való állítást:

A nulla természetes szám, DE a nullával való osztás nincs értelmezve.

Millió ilyen példát tudnék mondani minden témában.

Szeretem a barátnőmet, de bosszantana, ha társaságban lejáratna, igaz, erre még nem volt példa.

Az élet nem fekete-fehér, nem lehet egybitesen gondolodni, érezni. Aki erre hajlamos, annak baja van az önbecsülésével, de akár mással is, és ezt a problémáját másra vetíti ki.