Volt olyan nektek is az életben, hogy elterveztetek valamit (pl. a huszas éveitekben) aztán teljesen máshogy alakult az élet?

Olyan volt, hogy elterveztem tinédzserként, hogy ahogy elkezdek dolgozni, kb mennyi év múlva lesz házam, férjem, családom. Aztán jött a valóság :D

Kb 5 év csúszásban vagyok mindennel. Férjem lett, közösen összekapartuk egy házra valót. A gyerek még várat magára.

Persze... Elkezdtem tanulni, majd dolgozni egy olyan munkakörben, amit szerettem. Egy betegség miatt ott kellett hagynom. Semmi más nem érdekel igazán, így most egy egyszerű melót végzek.

Nyugodt családi életet kêpzeltem el mindig is, olyat, amilyen nekem sosem volt gyerekként. Csak aztán az exférjem elhagyott minket. Ezt a vágyamat nem adom fel és hiszek benne, hogy lesz valaki, aki ugyan erre vágyik. Párom van, de még egy éve sem vagyunk együtt, bár már szóbajött köztünk a dolog.

Szüleimnek viszonylag soká jöttem össze (30 éves korukban, az akkoriban idősnek számított), így én elterveztem, hogy nem várok addig. Persze végül 36 évesen szültem, ráadásul már terhesen egyedül maradtam...

A végzettségemnek megfelelő munkát sem sikerült találni, de ez már így utólag nem zavar, szeretem a munkámat, és jól is keresek, így legalább anyagi problémám nincs egyedülálló anyaként, szóval mindenben van valami jó is 🙂

Persze. Kezdjük ott, hogy azt hittem a középiskola, főiskola után pár év múlva már párt találok, összeköltözünk, lassan család, stb.

Erre pedig megtaláltam a párom, aki a világ másik felén lakik. :D Jelenleg az a cél, hogy egyáltalán egy országban éljünk, nemhogy már családunk legyen. Szóval már a tervem alapjai nem stimmelnek. Persze nem azt mondom, hogy nem éri meg, de na, nem így terveztem. Nem hittem, hogy ennyire komplikálttá válnak a dolgok.