Tényleg van olyan a való életben, hogy Stockholm szindróma?

Ez inkáb pl a bezárt pincében tartott emberekre jellemzonakik el vannak szigetelve a külvilágtol is. Es senkibe nem tudnak kapaszkodni.

Olyankor már a psziché átáll arra, hogy magába a kínzójába fog már kapaszkodni kuoonben mentálisan nem lehet túlélni. Számos eset van ilyenekről akiknek tudatbeszűkülése is lett pl kimentették de hiába, a további életében évtizedeken is át a haláláig is, csak egyhelyben ül és előre néz és se kép se hang már nála, de él.

Ezt rendkivul gyakran keverik társadalommal ismerősökkel vagy kollegakkal szomszédokkal korbevett traumatizáltak kötődésével. Az teljesen más.

Azok egy hamis illuziot nem akarnak csak elengedni. Mikor az eleje nagyszerelem volt es állandoan azt várják vissza. Meg hasonlók.

A túlélés érdekében az ember agya ki tud zárni, vagy mélybe nyomni szinte bármilyen tényt.

Valahogy ezzel még segít is magának, hogy nem pazarolja az amúgy is szűkös energiáit egy kilátástalan küzdelemre.

#6:

Ki nem nyírja, csak az öngyilkosságba hajszolja a nőt.