Hogyan lesz így valaha barátnőm hosszútávra introvertáltként?

Kezdeném azzal, hogy nekem alapvetően nem azzal van a bajom, hogy nem szeretek ismerkedni. Sok barátom van szerencsére, és az embereket is szeretem, illetve az ismerkedéssel/csajozással se volt sose problémám. A probléma az, hogy ezek ellenére nagyon erősen introvertált vagyok, és nagyon sok egyedüllétre van szükségem, hogy fel tudjak töltődni. Egész nap és egész héten emberek között vagyok, és ez iszonyatosan lemerít. Az előző kapcsolatomban sokszor csináltam, hogy 1-2 órár fentmaradtam miután a párom elaludt, hogy kicsit egyedül legyek.

Vagy ami még rosszabb, és amit semelyik barátnőm se tűrt el, az pedig az, hogy nekem szükségem van minden héten 1 nap teljes egyedüllétre. Úgy hogy egyedül ébredek és fekszem és napközben is egyedül vagyok. Ilyenkor töltődök, és jó, hogy nem ér semmilyen inger, tudok magammal is foglalkozni kicsit, és nyugi van. Nagyon rossz, hogy erre van szükségem, de nem tudok mit csinálni, rosszul érzem magam egy idő után, ha nem tudok egyedül lenni.

Az előző párom emiatt szakított velem. Ő teljesen extrovertált volt, és szenvedett, ha csak pár órára is egyedül akartam hagyni, 1 nap szóba sem jöhetett, ezért szétmentünk. Vele együtt is laktam amúgy, tehát alapvetően mindig együtt voltunk. De akárkinek elmondom ezt, hogy nekem kapcsolaton belül is ennyi egyedüllétre van igényen, csak furán néznek rám, hogy mi az hogy én a párom nélkül akarok lenni. De én szeretem őt attól ugyan úgy. És más lány is megjegyezte, hogy errők szó sem lehet a jövőben.

Nem tudom mit tegyek. Sose lesz így komoly kapcsolatom. Más aki jobban introvertált, hogyan oldja ezt meg?

28/F