Mi volt a legnagyobb sertés, amit valaha a fejedhez vágtak?

Talán amikor saját édesanyámtól kaptam meg olyanokat, hogy megbánta már, hogy megszült és társai..

F

#3

"Kackac", legközelebb olvasd el amit leírsz mielőtt rányomsz a küldés gombra, mert a magyar nyelv már csak ilyen hogy az ékezeteknek nagy jelentősége van.

#5

Tessék, válaszolok: soha senki nem vágott sertést a fejemhez, se kismalacot, se óriásmangalicát.

És mivel kulcsszónak is ezt adtad meg: #sertés így valószínűleg nem elírás volt, hanem tényleg disznóhajigálásra gondoltál.

"Te vagy életem legnagyobb hibája!" - apa

Nagyon rossz időszaka volt akkor, hónapokkal a Covid előtt vesztette el az addig még biztosnak hitt, és (minden túlzás nélkül) átlag feletti fizetéssel bíró munkáját. Mindenféle előjel nélkül. Előtte is diagnosztizált depressziója volt, ami akkor hágott a tetőfokára.

Nekem meg más miatt volt rossz időszakom, amit csak tovább rontott az, hogy a szüleim vagy egymással veszekedtek akkor, vagy velem, vagy felváltva velem. Aztán az egyik összeveszés során vágta ezt a fejemhez. Órákkal később, állítása szerint, nem is emlékezett már rá, de nekem nagyon megmaradt a dolog, ~4 éve történt.

(A 2-es, 4-es válaszolónak igaza van, tényleg többször elírtad, erre jobban figyelj a jövőben!)

A legnagyobb sértés amit kaphattam az volt, amikor lenáciztak. Nem vagyok még csak mérsékelt jobboldali sem, de aki mondta, elég komolytalan, részeg figura volt, így nyilván nem vettem magamra. 🙂

"Amúgy meg marha vicces, kackac..."

Bocs, nem bírtam ki, hogy ne reflektáljak a sertés elírásra.

Válaszolok is a kérdésre. Nincs olyan egyetlen igazi nagy megsértődésem az életben, de van pár emlékezetesebb.

Az egyik, amikor anyám morgott egy olyat magában, hogy "mekkora szarházit neveltem". Talán ez a top.

Egyszer felmerült egy munkahelyi bulin, hogy miért szoktam le a cigiről. Egy közeli kolléganőm azon viccelődött, hogy biztos azért, mert a másik kollégám is leszokott. Rohadt gyerekesnek tűnik, de ez a beszólás azzal szembesített, hogy ilyen követő-utánzó, amolyan birka típusnak látnak.

A feleségem - akkor még csak csajom - mondott egyszer olyat, hogy "te olyan jó ember vagy". Ő ezt a legszebb bóknak szánta, de akkoriban pont nagyon mélyen voltunk, a szakítás is felmerült, meg egy másik srác is csapta neki a szelet. Emiatt ez nekem úgy csapódott le, mintha én lennék a racionális választás, aki olyan jó ember, kár, hogy nem jó pasi. Ha azt mondta volna, hogy egy büdös nagy seggfej vagyok, csak ne lenne velem olyan jó a szex, azt komolyan jobban esett volna. Sokszor mondta, hogy életében nem bánt meg úgy mondatot.