Miért ilyen nehéz férfiként a 22-27 év közötti élet magánéleti szempontból?

Kérdező, amiket leírtál, annak a hátterében mind-mind biológiai, és régről öröklött kulturális hatások állnak.

A nők élete évezredeken keresztül a gyűjtögetésről szólt. Nem a gyereknevelésről, mert a gyereknevelés annyit jelentett, hogy a gyerek elment az anyjával gyűjtögetni.

Ezért a nők számára a fejlődés=minél több dolog összegyűjtése.

A nő számára az a fejlődés, ha új kocsit vesztek, ha új házat vesztek, stb. A nők erre a gyűjtögető életmódra vannak specializálódva.

Az utazgatás is ezért olyan fontos nekik, mert az új helyek meglátogatása számukra annyi, mint új gyűjtögető terület felfedezése. Mert ha van hol gyűjtögetni, akkor bőség van.

Most ez viccesen hangzik, de elég sok antropológus gondolja ugyanezt.

Az, hogy mindezt 30 éves koruk előtt szeretnék véghez vinni, azért van, mert nekik egész máshogy jár a biológiai órájuk.

21-es, ez nagyon tetszik és logikusnak tűnik, önnyebben indul a napom tőle, köszönöm!

Kérdező, miért, nehéz? :)

23 és 27 éves korom között én ugyanazzal a nővel voltam (meg még utána is), ebben az időszakban nagyon is normális volt. 30-nál már sajnos nála is elszakadt valami, úgy, hogy kózben ezt letagadta... ahelyett hogy áldozott volna rám egy fél napot hogy a gyerek témát megbeszéljük... inkább itt hagyott. Nem találtam ki magamtól hogy ő már gyereket akar, annak ellenére hogy szóban egyetértett velem abban hogy először tisztázni kellene a dolgainkat és utána kellene elkezdeni gyereket akarni. Azelőtt is volt egy hasonló hibám, nem találtam ki hogy azt akarja hogy megkérjem a kezét. Pedig szóban a házassággal kapcsolatos dolgokban is egyetértettünk.

Azért is nagyon tetszik a gyűjtögetéssel kapcsolatos elmélet, mert ezekre is mind-mind magyarázatot ad :) A házasság is egy plecsni, ami odahelyezhető az érettségi meg a diploma mellé a gyüjteménybe. Szerintem ezzel sincs semmi baj, én ezzel együtt tudom szeretni őket. Csak figyelni kell ezekre az igényekre... ami néha rohadt nehéz. Ezek jóval 30 fölötti történetek de talán segít látni azt hogy a "normális esetek" sem egyszerűek.

Nade nekem sincs jobb tippem mint hogy próbáld megfejteni a dolgok hátterét, olvass sokat, beszélgess valóban tapasztalt emberekkel és próbáld a mondandójukat az olvasottak által megvilágításba helyezni. Most ez a Feladat, akkora a káosz körülöttünk. Sajnos a nők fejében is, bármit állítanak magukról. De a fiatal srácokéban is, amikor ilyene együtt megöregedniről meg hasonlókról ábrándoznak. Nem, nem ez a mi dolgunk, erőt, stabilitást kell mutatnunk, ahhoz tud csatlakozni egy nő. /Nagyon durván le leszek pontozva, de nem érdekel, nem a feministáknak írtam hanem a Kérdezőnek./