Miért ilyen nehéz férfiként a 22-27 év közötti élet magánéleti szempontból?

Téged miért zavar hogy más emberek, akikhez neked semmi közöd, mit csinálnak a saját szabadidejükkel és pénzükkel?

Én is 24 éves vagyok, most végeztem az egyetemmel, nem keresem hülyére magam, most költözök albérletbe. Autóm jogsim nincs, és eddig egyik pasimnak se volt, mindenhova eljutottunk tömegközlekedéssel.

Nem igazgatok sokat, de megtenném ha lenne rá keretem meg időm. De mástól ezt se nem irigylem se nem sajnálom, hagy élje mindenki úgy az életet ahogy akarja.

Nekem is most az az első, hogy anyagilag egyenesbe jöjjek, tudjak félretenni a céljaim érdekében, ha ettől leszek karrierista feminista picsa az ilyen gyerekek szemében mint te, akkor sajnálom, de nem érdekel. :D

#14

Te kezdted az általánosítgatást és a felszínes nőkről, bezzeg férfiakról való értekezést. Elhiszem, hogy csalódas ért, amikor elhagyott az exed, de kár a nőkre vetíteni a kudarcod, ezzel nem leszel közelebb a vágyaidhoz.

Miután kiadtad magadból, hogy a nők nem tudnak szeretni, és ahhoz is hülyék, hogy elutazva felismerjék, hogy hol szállt le a gépük, milyen empátiára tartanál igényt?

Amíg így gondolkozol, a férfiak ilyenek ( jók ) a nők olyanok ( rosszak) addig túlzóan általánosítasz. Egy két csalódásból megítéled a nőket, úgy általánosságban.

Bár van, ami tényleg különbözik.

Egy nőnek rövidebb az az időszak, amíg önmegvalósíthat. Egy harmincas férfi még keteshetinönmagát

Hopp elment, szóval a harmincas nőnek meg már ketyeg a biológiai órája.

Úgy érzem nagyon felszínes lányokkal hozott össze téged eddig a sors, vagy nem jó helyen ketesgéltél.

Legalább annyi értékes fiatal nőt ismerek, mint férfit. Nézz szét alaposan !