Mit tennél ha egy fiatal lány odamenne hozzád s azt mondaná két napja az utcán van és arra kér hogy segíts?

Szerintem is a legjobb ötlet valami erre szakosodott szervezethez irányítani. Meg olyat csináltam már, hogy aki a bolt előtt koldult amikor mentem be akkor magammal hívtam aztán vásároltunk pár dolgot. De biztos nem hívnám át magamhoz, vagy adnék meg elérhetőséget, vagy ilyesmik. Nekem egyik ismerősöm csinálta menekültekkel, hogy az üresen álló házát felajánlotta átmeneti szállásként nekik. Amúgy a sztori úgy teljes ha azt is elmondom a legtöbb az korrekt volt legalább annyiból, hogy tényleg csak átmeneti szállásként használta és utána lépett máshová pár héten belül (bár ők sem takarítottak csak lelakták a házat és rohadt hangosak voltak).

De volt kettő aki szabályosan berendezkedett oda élősködni, ott voltak majdnem egy évet úgy hogy nem mentek el dolgozni (többszöri felszólítás ellenére sem), nem fizettek, nem takarítottak, nem segítettek be semmiben, elmenni sem voltak hajlandóak, a házirendet rendszeresen megszegték, végül az idegenrendészet távolította el őket miután lejárt a tartózkodási engedélyük és illegális státuszba kerültek de addig is egy borzalmas nagy mizéria volt az egész.

Velem nem járna jól, mert gyakorlatilag szóba sem állok idegenekkel.

Miért? Mert 99%-ban lehúznak, és erre nincs szükségem.

24: egyedül nem vállalhatod fel az egész világ búját-baját...

Abszolút megértem, hogy empatikus vagy, és sajnálod őt - de még ha valóban rászoruló is lenne, akkor se tudod "megmenteni". LEgfeljebb annyival, hogy a neten keresel olyan átmeneti szálláslehetőséget neki, ahová elmehet.

“ Veszek Neki egy szendvicset a mekiben majd hazamegyek ő meg megmarad az utcán?”

Igen.

Általában meg se állok, ha megszólítanak az utcán. Forgalmas csomópont mellett lakom, minden nap többször megtörténik, elfáradok én is, nem akarom percekig hallgatni a "jó isten áldjon meg" szöveget, ha valakinek fontos, akkor sétál velem, és séta közben elmondja, plusz kis termetű nő vagyok, nem érzem biztonságosnak megállni mindenkinek.

Attól függ, milyen segítség kéne a leányzónak. Útbaigazítás? Simán. Medikális vészhelyzet, rosszul van? Tudok elsősegélyt nyújtani és mentőt hívni. Menekül az agresszív palija elől? Rá tudok keresni a legközelebbi családsegítőre.

Pénzt viszont nem szoktam adni senkinek, max. a táskámban lévő aprót (bár már semmit sem ér az infláció miatt), inkább szervezetetket támogatok, meg az ismerős hajléktalanoknak viszek időnként kaját és piát, ha megtehetem. Jó dolog amúgy, ma hirtelen ötlettől vezérelve megkívántam bevásárlás közben az unicumot, vettem két kis feles üveggel, kifelé a boltból az első hajléktalant megkérdeztem (férfi volt), hogy "jó napot, van kedve inni velem egyet?" szabadkozni kezdett, hogy hát igen, iszik, alkoholista, de máshogy nem lehet kibírni a hideget, stb., mondom semmi gond, én csak inni akartam egy unicumot valakivel, koccintottunk, lehúztuk, kicsit beszélgettünk, majd adtam neki még pár élelmiszert, minden jót kívántam és hazajöttem. Azt láttam a csávón, hogy rohadtul nem értette, mi történik.

Ezzel amúgy az a baj, hogy nem tudhatod, hogy az illető ténylegesen segítségre szorul, vagy csak át akar baszni egy szívszorító sztorival. Sokáig laktam Kelenföld vasútállomás mellett, ahol egy csajszi minden nap haza akart utazni Miskolcra (a Keletiből indulnak oda vonatok, de mindegy), hát fél éven át nem sikerült elég pénzt összegyűjtenie a jegyre. Ez csak az én tapasztalatom, és javítsatok ki nyugodtan, de általában a férfi, max. az idős női kéregetők azok, akik maguknak kunyerálnak, és elfogadnak ételt, piát, meg nem konkrét cash-t is. A fiatal lányok mögött tapasztalatom szerint mindig áll egy "strici", akinek gyűjtenek. Azt meg én nem vagyok hajlandó finanszírozni.