Mit tegyek, ha nem találom a közös hangot a korombeliekkel?

23 éves vagyok, egyetemista, így leginkább korombeliek vesznek körül és alapvetően a magam korosztályában szeretnék barátokat, illetve párt keresni. Viszont egyáltalán nem megy, sokan vagy túl öregesnek és unalmasnak, vagy túl gyerekesnek és bénának tartanak.

Sokszor tapasztaltam már, hogy például engem nem ugyanazok a dolgok érdekelnek, más tartalmat fogyasztok (pl. filmek, sorozatok, zenék, könyvek) mint a velem egyidős lányok és alapból teljesen máshogyan viselkedek, más a személyiségem, a temperamentumom. Nem tudom felvenni a korosztályom "ritmusát", én nem tudok velük együtt rihegni-röhögni, ugrándozni, hülyéskedni, drámázni, sikongatni stb., vagy nem szeretem azt sem, hogy például mindig mindenhol fotózkodni kell. A szabadidőmet is mással szeretem tölteni és pl. nem szeretek bulizni, ami egyből egy nagy hátrány. Kevés barátom van és velük is kevés időt tudok együtt tölteni, nincsen és nem is volt még párkapcsolatom, nem vagyok eleresztve anyagilag (szóval nem tudom megengedni magamnak a márkás holmikat, a mindennapi bruncholást, az ide-oda utazgatást stb.), illetve a külsőm is átlagos vagy átlag alatti, ezek miatt többször tapasztaltam már lenézést is irányomba.

Jól érezném magam egy olyan társaságban például, akik összejárnak beszélgetni, társasozni, főzni, iszogatni stb. vagy mondjuk akikkel el lehet menni együtt kirándulni, kempingezni, túrázni vagy akikkel lehet együtt sportolni, esetleg van valami közös hobbink. Ilyen emberekkel viszont eddig még soha nem találkoztam.

Szóval egyszerre érzem magam túl öregesnek, túl unalmasnak, túl lassúnak, túl bénának, túl tapasztalatlannak stb., emiatt nem nagyon tudok kapcsolatokat kialakítani mert senkinek sem vagyok elég jó, valahogy soha nem találkozom hozzám hasonló emberekkel.