Más is úgy érzi, hogy kimaradt a gyerekkora? 25/F

Semmi gond veled.

Én még most is szoktam hintázni, és lecsúszok a csúszdán is. Na nem gyerekek között de szoktam :)

És láttam már nem éppen fiatalokat, akik szintén ott voltak :)

Néha olyan jó volna ökörködni is,mert nekem pl anyámék cseszték el a gyerekkorom az idióta féltésukkel...

Ötvenes férfi

Nekem se volt gyerekkorom.

2 alkesz szülő

1 nemierőszakos papa

...

de inkább nem sorolom

Már megtanultam elengedni ezt a dolgot. Arra törekszem, hogy most boldog legyek.

És jelentem, én is hintázok, amikor nincsenek lent gyerekek! :D

"Ha meglátok egy játszóterét, olyan szívesen lecsúsznék a csúszdán, vagy libikókáznék, de ezt nem tehetem meg, 25 éves vagyok, még elmebetegnek titulálnának engem, pedig nem vagyok az!"

Ilyen hülyeséget se hallottam még.

40 évesen is simán bemegyek a játszótérre. Miért ne tenném?

Nem attól vagy felnőtt, hogy egy besavanyodott fapofa vagy.

Az ember egész életében játszik. Jó esetben.

Ezt a játszóterezést szerintem is kicsit túldimenzionálod. 28 éves vagyok, és ha a ráérős perceimben elsétálok egy üres játszótér mellett, akkor nem szoktam kihagyni az alkalmat, hogy mondjuk hintázzak egy kicsit. Még senki sem zárt ezért elmegyógyintézetbe 😀 De nyilván ha tele lenne a játszótér, akkor nem állnék le ott produkálni magamat mindenki előtt.

Egyébként valamennyire átérzem a problémádat. Nekem ugyan elég jó gyerekkorom volt, rengeteget játszottunk a tesóimmal és összességében örülök, hogy egy összetartó, komplex család tagja lehettem.

Viszont ahogy egy korábbi válaszolóét is, úgy az én gyerekkorom egy részét is elcseszték a szüleim (főleg az anyám) a folyamatos túlféltéssel és ellenőrizgetéssel. Így amikor már nagyobb lettem és kezdtem volna függetlenedni a tesóméktól, sajnos nem nagyon volt hova, mert a haverokkal bandázós, egymáshoz átjárkálós, a városban csavargós időszak nekem is nagyrészt kimaradt. Nem engedték, mert "úristen, mi lesz ha bajom esik vagy elrabolnak?". Kábé sehová sem mehettem egyedül, ha meg mégis mentem, akkor az az ő tudtuk nélkül történt, sok hazudozás és folyamatos feszkózás kíséretében.

Nagyon igyekeztek csírájában elfojtani bennem a "züllés" lehetőségét, ezzel viszont sok szép élménytől megfosztottak.

28/F