Szereted a személyiséged? Érdekesnek tartod, meg szereted önmagad?

Nehéz kérdés.

Régen egyértelműen utáltam magam. Mostanra 30+ évesen úgy kibékültem magammal, viszont sok helyen kellene fejlődnöm és úgy érzem, hogy erre 2 élet is kevés lenne.

Amit nagyon nem szeretek magamban, hogy képes vagyok túlszresszelni a dolgokat, feszült, ideges lenni, nehezen döntök akkor is általában rosszul.

És képes vagyok "összeomlani" akkor is ha valójában messze nem annyira szar az életem, mint ahogy érzem. Igazából ezen kellene nagyon változtatnom.

Alapvetően kedvelem a személyiségem - az más kérdés, hogy mások mennyire látják át, mennyire kedvelik, értékelik személyiségem "mélységeit", illetve mennyire veszik a fáradságot, hogy jobban megismerjenek. Örülnék nagyobb és mélyebb érdeklődésnek e téren. :)

Érdekesnek, "figyelemre méltónak" és "megbecsülésre érdemesnek" tartom magam - az más kérdés, hogy ezzel "nem mindenki" van így.. Persze, ez még változhat, illetve ez némileg rajtam is múlik. :)

És hogy hogyan jött létre a személyiségem? Aki kíváncsi rá, az írjon privát üzenetet, és megírom neki. :)

Nem, igen, talán?.

Azért nem szeretem a személyiségem, mert nem vagyok elég határozott, nem tudok kiállni magamért, többször hagytam magam kihasználni (lelki szemetesládaság-féleséget kell ezen inkább érteni), mindig is a csendesebbek, halkszavúak közé tartoztam. Gimiben kicsit roncsolták is a többiek az önbizalmam. Konfliktuskerülő is vagyok sajnos. Tipikusan olyan vagyok, akit nem igazén vesznek észre, de ha kell valami, akkor én vagyok az első gondolat előtti gondolat.. Hajlamos vagyok túlagyalni, túlstresszelni a legapróbb dolgokat is és elő-előfordul a pesszimista hozzáállás is. Ebből ki lehet lendíteni, de magamtól nem mindig megy.

Viszont cserébe szerintem érdekes személyiségem van és több van bennem, mint amennyit először megmutatok. Ezt már többször visszahallottam, mert nekem idő kell, hogy teljesen megnyíljak valaki előtt. Szerencsére arra is akadt példa, hogy azt mondták, hogy mellettem nem lehet unatkozni és jó beszélőkém van, valamint jó hallgatóság is vagyok. Azért viszont hálás vagyok, hogy nagyon hamar és könnyen kiismerem az embereket, így még inkább tudom, hogy milyen beszélgetésre (könnyed vagy komolyabb) van szükségük.

A fent említettektől (megpróbálva) eltekintve azt hiszem egy határozott talán a válasz :D Úgy gondolom, hogy lehet rám számítani, nem hagyom cserben a szeretteim, tisztelettudó, alázatos, és becsületes vagyok. A negatív dolgokon, valamint hiányosságaimon pedig próbálok változtatni.

#9: Nincs elég karakter hozzá :)

#1