Miért ilyen érzelmileg kiégettek a magyar 35+-os nők és férfiak?

#19 Én egy évvel vagyok fiatalabb, és azt tettem, amit az általad fiatalnak nevezett korosztály.

Az egyik mentorom - írd és mondd - közel húsz évvel fiatalabb nálam. És rengeteget tanultam tőle online jelenlétről, értékesítésről, marketingről. Részben neki köszönhetem azt, ahol most tartok.

Lehet változtatni, ennyi idősen is. Kár leírni az egész generációt.

És még... 19 voltam.

A jelenlegi idióta vírushelyzet is, higgyétek el, rátesz egy lapáttal. A feszültség már kb most januárban tapintható volt.

Tudjátok, kik nem stresszelnek?

Akik a húsosfazék mellé orientálódnak, idősebbek-fiatalabbak.

Tehát szerintem az is vízválasztó lehet-lesz, amikor majd a mesterségesen gerjesztett idióta őrület megszűnik országunkban.

#21

Nem az egész generációt írtam le, ne ferdíts!

Nagyobbik részét írtam.

Ide is illesztem, idézem magamat:

"Mi pont a törésvonalon álltunk. Gyerek- és kamaszkorunkban a mi korosztályunk nagyobbik (és kevésbé szerencsés) részét a sablonok idomították be."

#23

Jól van, azért még nem kell a rosszindulat.

Lehet nézni a kifogásokat, meg lehet nézni a lehetőségeket is.

A munkámból kifolyólag rengeteg 30-as, 40-es emberrel állok kapcsolatban, és aki akar fejlődni, az nem marad le, illetve be tudja pótolni azt, amibe nem született bele.

#25

"Jól van, azért még nem kell a rosszindulat."

Bocsáss meg: milyen rosszindulat?

Totál a tényeket vázoltam. És jómagam is azzal fejeztem be a hosszú 19-es írásomat, hogy igen, lehet váltani, csak jobban neki kell szaladni és nagyobb szerencse is kell hozzá.

Ez nagyjából összecseng az utolsó mondatoddal, ami ímígyen hangzott:

"A munkámból kifolyólag rengeteg 30-as, 40-es emberrel állok kapcsolatban, és aki akar fejlődni, az nem marad le, illetve be tudja pótolni azt, amibe nem született bele."

#27 Akkor jó, mégsem értettük egymást félre. :)

#26

Nem kell nyalni. Elég, ha újraértelmezed az élethez való hozzáállásodat. Ma már nem működik az, amit az iskolában tanítottak nekünk.

Sok esetben az sem, amit a szüleink.

A világ teljesen megváltozott körülöttünk. Nem szégyen tanulni a fiatalabbaktól, akik néhány év alatt hozták össze mindazt, ami nekünk (nekem) tíz év alatt sem sikerült.

Mert kb ez az a kor,amikor már nagyon beszűkülnek a lehetőségek.

Ha eddig nem értél el semmit,akkor már jó eséllyel nem is fogsz.

Szűkülnek a lehetőségek a munkaerőpiacon,a magánéletben.

Az energiaszint is kb ekkor kezd drasztikusan csökkenni.

Sok a meló,sok az elvárás,a semmiért,ahogy írták.

Nyugaton azért nem ennyire kiégettek az emberek,mert akik jártak ki mindent,ami lehet az oktatásban,azok is megtudnak élni a fizetésükből.

Ha nem is saját lakásban élnek,de albérletre futja,és van magánéletük.

Nem a szüleikkel éltek 30-40 éves korukig.

Ja,és ott nem túlóráznak annyit,mint nálunk.

Van szabadidő,hobbi,szeretteikkel való minőségi idő.