Velem van a baj, vagy mást is kirázza a hideg a kutya-cica mániás lányoktól?

Attól még hogy bent (is) van egy állat még nem jelenti azt hogy az ágyra is felmehet. Nekem is bent alszik a kutyám, de van külön fekhelye.

Sokan nem szeretik (amivel szerintem nincs baj) már azt sem ha bent van az állat, szóval nem vagy egyedül.

Én személy szerint attól keszülök ki, hogy falun naponta egyszer ránéznek a kutyára, mikor enni kap és ennyi. Nem általánosítani akarok, a saját rokonaim jutottak eszembe a kérdés olvasása kozben.

Volt olyan párom, aki ki nem álhatta a macskámat. A jelenlegi párom viszont ugyanúgy macskás, kettő is van neki jelenleg. Egyik ember ilyen, másik okyan. Ha te nem akarsz magadnak ilyen párt, akkor nem is lesz. Kár idegeskedni valami olyan miatt, ami úgysem érint téged.

Egyrészt nem vagy egyedül, sokan gondolkoznak így.

Másrészt kimehetne végre a divatból a kinti macska, írom ezt úgy hogy NINCS benti cicám, de akkor már inkább semmilyen....

Nyugi úgyse kellenél ezeknek a lányoknak. Aki nem szereti az állatokat, azt nem szeretik azok akik meg szeretik az állatokat. Ha a lánynak választania kéne, hidd el te repülsz, a kutyus, cicus marad és ez így jobb is. Ki akarna egy olyan embertől bármit, aki több száz évvel le van maradva. Előadod itt, hogy jaj neked nincs bajod vele, de legyen a fekhelyén.. persze persze

Pont az a típus vagy, aki vesz egy kutyát csak azért, hogy utána láncra verje a szemétdombon.

Mindenki más. Vannak ilyen és olyan emberek is, van, aki elviseli ezt, van, aki nem.

Én pont az vagyok, aki imádja macskákat. Szeretem, ha velem alszanak egy ágyban és bújnak hozzám, a sajátommal pedig úgy viselkedek, mintha a gyerekem lenne, Kicsimnek és Picimnek becézem őt. De puszilni nem szoktam, ahogy az asztalra és a konyhapultra se mehet, és tiszta, okos, jól van nevelve, tudja, mi a rend.

Ellenben pl. a volt barátom nem tudta elviselni, ha az állat vele van egy ágyban. Szóval mindenki más.

Én cicamániás vagyok és be szoktak bújni mellém az ágyba, puszilgatni, ölelgetni is szoktam őket.

Egyébként párkapcsolatban vagyok és szerencsére a barátom is hozzám hasonlóan imádja a macskákat, ha nem így lenne, valószínűleg össze se jöttünk volna. Szerintem nem árt az ilyen dolgokat még az elején tisztázni, mert nagy valószínűséggel nem lesz úgyse egy hosszú életű kapcsolat, ha ilyen alapvető dolgokban is ennyire eltérően gondolkodtok. Ha szingli lennék és épp most ismerkednék valakivel, majd az illető benyögné, hogy "amúgy nincs bajom az állatokkal, DE...", biztos nem a cicákat dobnám ki előbb.

22L