A takarítónőt miért tartják sznobizmusnak? Illetve, miért vannak rossz véleménnyel azokról a nőkről, akik igényt tartanak takarítóra?

Nálunk van takarító.A mai világban, ahol a nők többsége is teljes munkaidőben dolgozik és a család egy családi házban lakik, ott szerintem nagy segítség.

A férjemmel két évet éltünk kint Németországban.Ő mérnök, a cége küldte ki kiküldetésre.

Németországban a takarító egy teljesen általános dolog és nem számít sznobnak vagy "úri huncutságnak".

Az ötlet is Németországból származik,hogy keressünk egy takarítónőt.

Sokáig egy garzonban laktunk, ott tényleg nem kellett.Viszont, most, hogy családi házban lakunk, plusz még várandós is vagyok, szükség van rá.

Az alap dolgokat, mint a mosogatógépbe pakolás, ilyeneket megcsinálom.A takarítónő csak a nem mindennapi rutin munkákat csinálja, mint az ablakpucolás,mosás, vasalás, portörlés...stb

Ha lesznek gyerekek, akkor főleg nagy szükség lesz rá.

Én nem szeretem a házimunkát.

Amíg dolgoztam, mindig sokáig bent voltam, néha este is a laptopot bújtam.A férjem dettó ilyen, neki sem nagyon lenne ideje besegíteni, mert hát én anyaságin vagyok, valakinek pénzt is kell keresnie.

Én inkább szeretek utazgatni, képezni magamat.

A házimunka, takarítás egy olyan dolog, amit minimalizálni akarom az életemben.

Vannak a környezetemben, akik megszólnak emitt,hogy micsoda sznobizmus, meg "semmirevaló" nő, aki nem akar takarítani.