Szóljak? Vagy jelentsem a facebooknak? Egyáltalán egészséges ez?
Novemberben meghalt az unokatestvérem. Négy évig tünetmentes volt (csontrák) de kiújult, áttétet képzett, 30 évesen öt hónap alatt elvitte.
A barátnője kezelte azelőtt is a facebook oldalát, együtt küzdöttek, minden tiszteletem az övé volt. Eddig.
Peti egy művész volt, sok gyönyörű verssel, dallal, fantasztikusan énekelt. Főleg ezeket osztotta meg a lány. úgy gondoltam, szép dolog, hogy így életben tartja az emlékét, bár mindig egy kis szúrás volt, hogy az unokatestvérem nevében osztotta ezeket meg.
Viszont ma felrakott egy videót, ami valószínűleg az utolsó napokban készült. Peti csonttá fogyva, a morfiumtól betépve szólongatja a lányt, a kutyusukat, az édesanyját...
Az egész, azon túl hogy intim, rettentően sokkoló, és fájdalmas.
Konkrétan két órán keresztül csak sírtam, és könnyezem, ha eszembejut.
Mit tegyek szerintetek? Aggódom a lányért is.
Én azt nem értem, miért kell ilyet levideozni? :(((
Tisztelhetné annyira a másikat, hogy a haldoklásáról nem készít videot, főleg nem rakja fel a FB-ra.
Milyen állapotban van a csaj? Lehet vele normálisan beszélni? Én első körben megkérném őt, hogy vegye le a videot, a fiú oldalát pedig hagyja békén.
Nem nagyon tudom a szabályokat, de szerintem le lehet tiltatni kérésre. Első körben viszont a lányt kérném meg, hogy ne tegye ezt, törölje, mert ez neked rosszul esik és a családnak is. Könnyen lehet, hogy ő sem dolgozta fel, és nincs is tisztában azzal ,hogy ezzel neked fájdalmat okoz.
Nálunk is nemrég halt meg tragikus körülmények között egy családtag, és rögtön megindultak az emlékképek a facebookon. Ekkor kiírta a legközelebbi hozzátartozója, hogy ne tegyék, mert ez nagyon fáj neki. Így abbahagyták azonnal. Tehát szóból is ért az ember legjobb esetben, nem biztos, hogy azonnal jelenteni kell, mert előfordul ilyen körülmények között, hogy az ember nem tud ésszerűen gondolkodni és mindenféle formában kiakarja adni a bánatát. Sokszor nem a legjobb módját választja, sajnos én is benne voltam ilyenben.
Két évet voltak együtt, életemben egyszer találkoztam a lánnyal (Budapesten éltek én a délnyugati határszélen egy kis faluban).
Szeptemberben tudtam elbúcsúzni tőle.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!