Baj, ha nem szeretem a gyerekeket?

1800-ban nagy baj lett volna, mert akkoriban már lassan vénlánynak számítottál volna a 17 éveddel. Ma már rajtad áll, hogy tanulsz vagy dolgozol, férjhez mész vagy sem, akarsz gyereket vagy nem... így aztán tulajdonképpen mindegy, hogy nem szeretsz "babázni".

Én se szeretem őket, de szerintem idővel kinőljük ezt.

Ne búsúlj, szerencsére a mai világban nem attól lesz értékes egy nő, hogy hány gyereket tudott kipottyantani. Én ma holnap 32 éves vagyok, mégse érzek gügyögési vágyat, nincs sírógörcsöm, ha terheseket látok és nem irígylem az osztálytársaimat, mert nekik már általában 2 gyerek szerepel a személyi lapjukon. Mindenki másra születik, te még nem tudhatod, mire lettél teremtve. Anyám született anya, erre a funkcióra a legalkalmasabb, belőlem hiányzik ez. Míg én egzisztenciát építettem, az osztálytársaim szültek pár gyereket a semmire albérletbe meg a szüleikkel élnek még mindig. Majd ha lesz egy férjed, aki szeret és nem tálálsz személyre szabott küldetést, akkor lehet elfog az anyai érzés. Azok a nők akarnak minden áron szülni, akik semmit se tudtak felmutatni, de egy gyerekre már lehet mutogatni. Mások meg csak úgy tudnak valakit magukhoz láncolni, ha szülnek. Kifognak egy becsületes balekot, aki kölyköstül a nyakába vesz egy tehetségtelen hulladék nőnemű lényt. Van időd párt találni és bőségesen meg tud érni az anyaság érzése benned is, ha már van mögötted háttér, megbízható társ, ilyen környezetbe sokkal egészségesebb is a gyermek fogadása. Mond a rokonoknak, ha megszülték a babájukat, foglalkozzank ők vele, ne a te nyakadba akasszák. Mindenki magának szül, vagy fogadjon fel bébicsőszt, mint az angolok. Én mondjuk szeretem a babákat, de csak addig amíg nem nekem kell gondoskodnom róluk. Szépek fényképen, meg amikor alszanak, nevetnek, de annyira nem szeretem őket, hogy szüljek magamnak és szenvedjek, feladjam az életemet, a szabadságomat.Az anyaság rabszolgaság 18 évig, vagy tovább. Ha szülsz, te megszűnsz létezni, csak a gyerek van és a férfjed, aki jó esetben segít mindenben, így már kevésbé vagy rabszolga, de magadra sok időd nem fog jutni. Élj, és örülj, hogy nem kell még lekötnöd magad egy babával.Ész is kell ahhoz és érzelmi értettség, felelősségtudat. Akiből ez hiányzik, az csak szülőgép.

Utolsó, nem biztos, hogy változni fog. Én most leszek 30 éves és még mindíg nem vagyok oda a gyerekekért. Egyszerűen rosszul érzem magam, ha a közelemben vannak.

Hol van az leírva, hogy mindenkinek imádnia kéne a gyerekeket, főleg nőknél? Valaki rajong értük, mások a lovakért fognak, vagy a hivatásuk köti le jobban. Szerintem nem szociopata. Én bárhova megyek, olyan helyet keresek, ahol nincsenek gyerekek, legyen az busz, étterem vagy bevásárlóközpont. Mit hallgassam más ember hisztis, toporzékolós gyerekét, nézzem, miként alázza meg magát, mert nem ért a neveléshez, úgy ugrál, ahogy a gyerek fütyül. Olyan szülő is van, aki rá se szól, amikor a gyerek majomként csimpajszkodik a busz kapaszkodóján, elvan a mobiljával.Ugyan miért kéne hallgatni a zsivalyt? Falra mászok amikor repülőn kell órákon át végighallgatni a bömbölést, főleg, ha több kisgyerek van. Egyik elkezdi, amelyik alud, meg felébred és már 5 gyerek sír kánonba. Ettől a babaimádók is kitérnek a hitükből, nem csak a kevésbé baba bolondok.Ez a 17 éves lány még bármelyik irányba elmehet, korai arról dönteni, hogy 8 gyerekes anya lesz, vagy szingli ügyvezető. Az idő megérleli az érzéseit, az ösztöneit, a gondolkodását.

Ne keverjük az embert az állatokkal. Nekünk van lehetőségünk dönteni arról, hogy akarunk e utódokat, vagy sem. Nekik sajnos nincs, hacsak a gazdi erről nem intézkedik. Mi volna a világgal, ha minden nyomoréknak lennének utódai?Így is több olyan gyerek él nyomorban, mint kéne. Miféle ember az, amelyik úgy vállal gyereket, hogy tudja, még enni se lesz neki?Teszek az ösztönökre, meg a bibliára, a szokásokra, és legfőképp azt utálom, hogy elvárják emberektől azt, amit maga szívből nem akar, csak kényszer hatása alatt cselekszi, s átmegy bólogató Jánosba. Inkább szeresse valaki a lovakat, mintsem, hogy rossz anya legyen, és egy boldogtalan, önbizalomhiányos, sérült egyedet adjon a társadalomnak. Kövezzetek meg, de én elköttetném az összes olyan nőt, amelyik mélynyomorban él, és saját magát nem képes fenntartani. Ugyan miért kéne engedni, hogy az ilyenek szüljenek?Emberi jogok, persze, de a gyerekeit, ki fogja felnevelni?Majd mi.A megelőzős sokkal humánusabb, mint az abortusz. Akinek meg nem fűlik a foga a gyermekvállaláshoz, azt ne akarjátok már kényszeríteni, hogy szeresse! Szíve joga azt szeretni, amit akar. Ha te annyira imádod őket, vidd haza az összes cigány gyereket a zaciból és tartsd el a te költségedre, elvégre őket is az anyai ösztön hozta a világra.