A középsúlyos vagy súlyos autista emberek hogyan tudnak a társadalom hasznos tagjaivá válni? Mit szeretnének: különlegességük elismerését vagy hogy ugyanúgy kezeljék őket? Az intelligensebbek taníthatóak a társas normákra?

#20 pedig meglepődnél, hányan szorgalmaznánk a kíméletes, aktív eutanázia legalizálását itthon is, az olyan betegségek esetében, amelyekből nincs kiút, nem gyógyítható, az érintett csak szenved vele egész életében, mindeközben totál tönkreteszi a körülötte élő embereket is, akik onnantól kezdve, hogy egy ilyen emberrel kell együtt élniük, nem tudnak normális életet kialakítani, pedig az ő életük minimum ugyanannyira fontos és értékes, sőt!

Tudtam, hogy lesz aki beleköt abba az egy mondatba, hogy szerintem felesleges az ilyennek élnie is, de lásd be, van igazság is benne: gondolj bele, hányan szajkózzák például a gyilkosokra, gyermekbántalmazókra, vagy más erőszakos bűnelkövetőkre, hogy "halálbüntetést kéne visszahozni!", és hogy "a mi pénzünkből etetik őket, de minek, mert sosem lesznek integrálhatóak, nem lesznek a társadalom hasznos tagjai".

Tehát én arra akarok csak kilyukadni, hogy sokkal, de sokkal többen vagyunk ezen a "kegyetlen" véleményen, mint gondolnád, hidd el, csak amikor egy mentális betegről beszélünk, piszkosul divatos, elvárt eljátszani az empatát, aki egy beteg embertől mindent IS elnéz. Pedig nem... a valóság egészen más lenne, ha mindezek az emberek akárcsak 1 évig rá lennének kényszerítve, hogy gondozzák, neveljék, fegyelmezzék, ha pedig neķik megy, tűrjenek csak, hiszen ""nem tehet róla"".

Remélem, érted, mire gondolok. Nem kötelező persze egyetértened, de ettől függetlenül elég sokan nem bírjuk, nem bírnánk őket elviselni, és nemigen látjuk értelmét egy ilyen életnek.

21.: Az, hogy valaki nem bír elviselni egy súlyos elmebeteget vagy fogyatékost, az érthető. Erre találták ki a szakszerű segítséget. Én is becsavarodnék, ha együtt kellene élnem egy ilyen emberrel.

Az eutanázia kérdéskörével régen foglalkozom és nem ellenzem minden esetben. Viszont a modern, demokratikus eutanázia egy alapelven létezhet, ez pedig az ÖNRENDELKEZÉSI JOG. Csak ép értelmű, gyógyíthatatlan beteg saját kérésére lenne engedélyeztethető. Nem véletlenül említettem a nácikat. Ők voltak azok, akik arra való hivatkozással, hogy terhet jelentenek az államnak, a T4 programban meggyilkolták a fogyatékosok, elmebetegek, rokkantak tömegeit. A német iskolákban akkoriban a matematikát is tanították olyan példákon keresztül, hogy pl. egy rokkant ellátása milyen sokba kerül az adófizetőknek. Ez így teljességgel elfogadhatatlan, ez közönséges gyilkosság. Ma is azért veszélyes jogilag bevezetni az eutanáziát, mert pl. a súlyos beteg emberekre nyomást gyakorolhatnának akár az orvosok, akár a rokonok, hogy vegye már igénybe az eutanáziát, mert a létezése teher. Ha be is vezetik, nagyon szigorú szabályozásnak kell érvényesülnie. Pl. olvastam olyat, hogy egy 30 körüli súlyos depressziós és autista nőnek is engedték az eutanáziát egy olyan országban, ahol ez legális.

[link]