Mi a véleményetek a szingliadó elméletről, és ennek a társkeresési piacra gyakorolt hatásairól?

Azt sem tudod mit miért akarsz. Az egyik percben a "párkapcsokati piacról" beszélsz mint indokról, a másikban már közgazdaságtanról próbálnál ha értenél hozzá.

Az senkinek nem lenne jó, ha pénzért vállalnának az emberek gyereket. Legfőképp a gyerekeknek nem. De alapból hülyeség, mert nem tudsz olyan magas adót kivetni, ami több lenne mint amennyibe egy gyerek kerül már kb a megszületése utána fél évben. Az elöregedésre a megoldás az öngondoskodás és a magánnyugdíj pénztárak lesznek a normális országokban. Itt meg maximum majd kimennek az öregek az erdőbe éhen halni.

"Ha anyagilag számítana, akkor talán már akadna olyan aki veled is családot alapítana, de csak azért mert anyagilag megérné családot alapítani, amúgy esze ágában sem volna ilyet tenni."

"Miféle kényszer ez valójában?

Hol kényszerít ezzel bárki bárkit arra hogy azzal jöjjön össze akivel nem akar?"

Ez a kettő igen csak üti egymást. Ha amúgy esze ágában nem lenne vele összejönni, de anyagi kényszerből megteszi, akkor nem azzal jön össze kényszerből, akivel nem akar?

Az, hogy választhatok, hogy tehén, vagy lószart eszek, valójában nem döntési szabadság.

Én másként gondolom kérdező, amikor azt látom, hogy anyu-apu, kezében füstölgő cigarettával, okostelefont a kezében masszírozva tinglitanglizik a gyerekkel az utcán, - senkire, (a gyerekre sem) figyelve. Másként gondolom akkor is, amikor beszabadul egy pihenőhelyre a nagy család és gyakorlatilag azon a szinten "veszik át a hatalmat", hogy az érkezésük pillanatától kezdődően senkin nem pihenhet nyugodtan, mert anyunak, apunak nincs ideje foglalkoznia a féktelenül randalírozó porontyokkal és ők maguk is azt a mintát szolgáltatják a gyerekeiknek, hogy nekik minden, minden körülmények között elsőbbségi megközelítéssel jár. Ahhoz meg nincs meg az eszük, hogy nekik nem való a gyereknevelés, mert a projekt megkezdésekor csak a mások terhére felélhető kedvezményekig láttak, - az már nem jutott el az agyukig, hogy a gyereknevelés komoly felelősség, amely tartósabb időszakon keresztül 7/24-es jelenlétet követel. Élet problémáitól véd pajzsként, bevételi forrásként, kedvezmények forrásaként megtanulják hamar használni a gyereket, egyébként pedig csak azon a szinten törődnek vele, hogy a mentalitásuk miatt ne kerülhessenek felelősségre vonás alá, ne vegye el a gyámügy tőlük az aranytojást tojó tyúkot. Sajnálom, ha magukra ismertek most sokan, de száraz tényeket írtam.

Én tudom magamról, hogy alkalmatlan vagyok a gyereknevelésre, de én legalább nem szégyellem belátni önmagam, ill. mások előtt ezt - és nem erőltetem pszichés roncsok, önálló életre alkalmatlan emberek sokszorosítását, mint sokan mások, akik nincsenek is tudatában azzal, hogy alkalmatlanok a szülői feladatrendszerre.

"szingliadó"

Egyébként sem szeretnék gyereket.

Kinek mi a .... köze van a másik magánéletéhez.

Egyébként gondolj bele milyen érzés lenne ha téged arra kényszerítenének amit te nem akarsz (vagyis gyerekválásra).

200-220 órákat dolgozom kórházban majd gondolj bele, hogy így is alig van orvos meg ápoló. Mi 20-an vagyunk összesen ez napi bontásban 4 embere 60 betegre.

Továbbá betegségek, szabadságok...

Na a beteget ki fogja ellátni ? Mer ha elmegyek gyerekezni nincs a helyembe senki. Így is még pluszba megyek be 12-én éjszakába mert csak 2-en lennének 60 betegre azt nem lehet.

Nos ebbe tessék belehonolni.

Ja és ha 20 évvel később mivel minden családba 8-10 gyerek születne akkor minden munkahelyre tízszeres lenne a jelentkezés. Vagyis kb az emberek felének nem lenne állása.

Akkor meg azért sírnának, hogy nem kap munkát.

És a 90 kg-s Bözsike lehet gyereket se akar, így semmi társadalmi érdek nincs ebben.

Az, hogy párt találj a saját érdeked, ez olyan "dögöljön meg a szomszéd tehene" féle gondolkodás, ha neki rossz legyen másnak is.

De sokan inkább kifizetnék az adót mint egy összeférhetetlen partnerrel éljenek, aki annyira frusztált, mint a kérdező.