Ha valaki 30 évesen még szingli és nem is akar (még) ismerkedni, hogyan lesz meg a legfontosabb számára, a család? És hogyan dolgozhatja fel, hogy nem lehet már élsportoló?
Kitettem egy kérdést, de más irányba ment el...
Szóval az egészségi állapotom nem tragikus, de rossz, a genetikám borzalmas, anyám terhesen dohányzott és állítólag ivott is. Tehát úgy az életem felénél járok (többet nem is akarok, sőt, ha egyedül maradok, 45-50 is elég).
De valahogy én is belecsúsztam abba, ami a korosztályunkra olykor jellemző, hogy el vagyok maradva az élettel, pedig a 30, az biológiailag most is 30, k. nem 20.....
Még csak most vagyok junior-medior, ha 3 hónapig félre is tudok tenni, a 4. hónapban már mínuszban vagyok. Tehát mint egy 23 éves kis pályakezdő.
Külföldben gondolkozom, de esetleg rövid távra, ezért (sem) ismerkedem most, és mivel a tanulás volt a fókusz, nem is ismerkedtem eddig sem.
De így konkrétan mi lesz velem?
Tényleg mint egy 20-23 éves kislány, de közben ráncok néznek vissza a tükörben, 1,5 napig vagyok másnapos 3 sör után és majdnem minden nap fáj a tarkóm.
A másik, hogy a sportot is normálisabb helyre kellene raknom az életemben.
Gyerekkoromban élsportoló akartam lenni, nem jött össze.
Most nemrég 1 évig futóedzővel edzettem és erősítésre most is járok szakemberhez.
És folyamatosan jön az az üzenet, hogy csakaversenysport, már rendszeresen sportolót sportkardiológushoz akarnak zavarni, meg minden egyéb téren is összekeverik a rendszeresen sportoló felnőttet az élsportolóval. Mindenképp edzője legyen, meg 1:40-es félmaratonja legyen, meg mindenképp menjen maratonra és 3 órás maratonja legyen, meg hajtsa magát a BSI-eseményen rosszullétig, mindenképpen edzésterve legyen, sőt, teljesítménydiagnosztika....
Ettől mindenféle irreális célokon görcsölök és bepótolnám, hogy nem lehettem élsportoló, de ez nonszensz. Az eszem mondja, hogy térjek vissza ahhoz, hogy csak saját kedvtelésre sportolgatok, a lehető legjobban mellőzve a "tudományt".
Szóval egész egyszerűen legalább 7-8 évvel vagyok lemaradva, mint ahol tartanom kellene.
És igenis, babázni kellene MOST!! Amikor még nem 100%, hogy tönkremegy a szervezetem a terhességgel, amikor még valamennyire van regeneráció, energia a kisgyerekhez és hátralevő idő látni felnőni....
Amúgy milyen álláskeresésről beszélsz?? :DD Előbb írtad, hogy egy szuper munkahelyed van, amire irigykednünk kell és utánad kell csinálni.
Kezdesz belezavarodni a hazugságaidba? :DD
Boldogság, öröm.. :D Eddig is látszott az életkedved és a hihetetlen boldogságot.
Mert mi gátol abban, hogy elmenj futni? Francot se érdekel.
Nagyon szeretem a munkahelyemet, de magyarországi és írtam, hogy külföldre szeretnék menni 1 évre.
Szerinted mindezt hogyan, nem kellene oda esetleg egy állást szereznem???
Középkorú vagyok.
Miért ne mennék?
Ja, a szmájlit lefelejtettem, tessék: :D :D
Egyébként visszaolvastam az elejéről és már ott azt írjátok, MÁRPEDIG ismerkedjek, most. Márpedig ne sportoljak.
Miért?
Miért?
Miért?
Te írtad, hogy 30 évesen már késő kimenni külföldre. Téged idézlek.
Vagy nem rémlik mit hazudoztál itt össze?
Már elmondtuk, hogy ne ismerkedj, mert megkeserítenéd a párod életét. 2 nap után beküldene a diliházba.
Nem késő kimenni.
Hanem, HA kimegy valaki, és utána ismerkedik esetleg kint, akkor késő lesz szülni.
Nézd, péntekről-szombatra volt a csapatépítő, borzalmas volt, kialvatlan, másnapos voltam, a külföldi pályázás miatt csúcs stresszben, így írtam ki a kérdést, nyilván sok helyen rosszul fogalmazva.
Amúgy terveztem már ezt a kérdést, mert sikerült a 30 az új 20 bullshit szerint élnem, csakhogy a biológia ma is biológia, pláne nekem. Van hátra 20 évem nagyon maximum.
Mára kialudtam magam, nem vagyok másnapos se, jobb a kedvem, így megbántam ezt a kérdést.
Csak hagyjuk békén egymást, ez a kérésem.
Pont.
Viszlát.
Az ír ide aki akar bocsi... Ha meg nem tűröd a kritikát ne írj ki kérdést.
Az összes megszólalásod ellentmondásos. Vered magad, hogy semmire nem jutottál 30 évesen, majd előadod hogy neked amúgy annyiraaa szuper az életed.
Rosszul fogalmaztál. Aha, aha... Kezded lebuktatni magad, hogy full kamu amit összehordasz itt, ezért megbántad a kérdést. Imádoom! :D
Nekem valószínűleg az a triggerpontom, ha valaki lekamuzza, amit írok.
Így van egy ajánlatom.
Ma délután 5, Budapest, Aréna plaza étterem-rész.
Elmesélem, mit dolgozom, hogyan jutottam ide, bemutatom a LinkedIn-emet, ha bizonyíték kell, összeszedem a pro és kontra érveket a versenysport (NEM élsport) mellett, ellen, a külföld mellett, ellen, a gyerekvállalás mellett, ellen, mutatok leleteket az eü állapotomról, ha elmondásra nem hiszed el.
Látni fogod, hogy minden igaz. Látni fogod, hogy kialvatlanul, full stresszben hogyan látom rossz színben és boldogan, kiegyensúlyozottan hogyan szeretem az életemet, de ugyanakkor is mik a félelmeim.
Most megyek sportolni (ajaj, nem ismerkedés) és visszanézek, hogy jön-e valaki.
Nem kell élni a lehetőséggel, de akkor ne rúgdoss belém és ne kamuzz le.
Viszont (nem) látásra!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!