Mit tennétek ha az egyik nyugdíjas szülőtök szeretőt tartana?
Szüleim réges-rég, azaz évtizedekkel előtt elváltak. Az egyikőjük, akiről a kérdés is szól, azóta is házasságban él. Jóban vagyok mindenkivel, az új házastárssal, a gyerekekkel, sőt az az egész ottani család, nagynénik-nagybácsik rám úgy tekint rám mint családtagra és viszont.
Ők ketten viszont ha eddig jól értettem elég "nyitott" kapcsolatban éltek legalábbis mindig volt valakinek valakije, csak nem verték nagy dobra.
Engem mégis bosszant a mostani, az apám egyszerűen elérhetetlen, titkolózik, ha egy percre telefonnal a kezében magára marad már annak a nőnek írtál, naponta órákat beszélnek titokban. Számomra gusztustalan ez az egész már csak azért is mert egy társaságba járnak. Akkor is ha ez ott mindenkinek oké, belefér. Aztán ott is ki tudja, ki kivel... Lassan összeállt bennem egy kép hogy az apám miért is ennyire szétszórt, elérhetetlen stb. az elmúlt években.
Pl. folyton hívogat magukhoz (ország másik vége), menjek bármikor, aztán ha mennék akkor jajj mégse akkor menjek.
Vannak közös barkács projektjeink is mert öreg fejjel elkezdte érdekelni az én szakmám, abban is 0%-ban lehet rá számítani, nem csinálja meg, nem fizeti ki amit megbeszéltünk stb.
Röhej az egész, nagyon leírta magát előttem.
Ti mit tennétek, hogyan kezelnétek egy ilyen helyzetet?
30/F
Hazahozni épp akkor nem hozza, de volt már rá példa hogy az én utamat sztornózta utolsó pillanatban emiatt. Nem 10 km így nekem sem mindegy.
Vagy, apróságok: mikor siettet, hogy eszek-e még valamit. Mikor semmi időre megbeszélt programon nem lehet 30 percet sem változtatni mert épp akkorra van megbeszélve a telefonos randi a hölgyeménnyel. Vagy amikor bármilyen, időpontegyeztetéssel kapcsolatos dolgokra napokig kell várni mert addig konzultál a nőjével mire tud nekem is valamit mondani (vagy csak szimplán elfelejti.)
Azt tapasztalom kb. ekörül a románc körül forog az élete, mindent ehhez igazít, így baromi nehéz zöldágra vergődni vele bármilyen, akár praktikus ügyben.
Mindezt úgy, hogy közben úgy kell tegyek mintha semmit nem tudnék az egészről... a színjáték kedvéért.
A másik dolog ami nagyon zavaró hogy mindig hárít, projektál, vagyis ha az ő kis dolgai miatt nem sikerül találkoznunk vagy elintézni valamit akkor én vagyok a hibás, ahogy említettem "bármikor mehetek" hozzájuk de valahogy mindig az a vége hogy túl későn / miért nem x napon stb. mentem.
Jobban belegondolva abban az egész házban mindig mindenki mindent rosszkor csinál mert az is az időt veszi el a vén marhától hogy a telefonon csüngjön.
Aztán amikor ott van a nő is a "társasággal" az is egy külön sztori, nyílván olyankor már jó ideje sose megyek, de ezt is ki kellett tapasztalnom, hogy mikor mi van.
Hogy mi a szoros, az relatív. Van olyan ismerősöm, aki nem is tartja a kapcsolatot az apjával. Van olyan, aki minden egyes vasárnap ott csücsül a párjával a szülői asztalnál. Van aki a szüleivel él.
Számomra eddig ez volt az arany középút: néhány havonta/néhány hetente összeülni, 1-2 napot ott tölteni (ez apámék esetében), időnként beülni valahová enni (anyámékkal, akik közelebb laknak) no meg az említett barkács projektek. (Egyébként anyámmal is azóta jó a kapcsolatom amióta együtt dolgozunk időnként valamin.)
Összesen havi néhány óráról van szó és nem napi szintű kapcsolattartásról.
Tévedtem, legalábbis az apám esetében. A nagy szavak mögött valószínűleg tényleg az áll hogy erre nincs ideje a qrvázás mellett :)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!