Ki lehet törölni az emlékezetből?

Van egy nő, aki éveken át, talán 3-4 évig sok fájdalmat okozott nekem.

A párom a haverja volt majdnem 8 éven át, de valójában semmit sem jelentett ennek a nőnek, csak hasznot akart belőle húzni, persze a párom ezt nem látta. Persze kiderült az igazság és én is elmondtam neki rendesen a véleményemet, meg hogy engem bánt sok minden vele kapcsolatban, megszakította a kapcsolatot vele és már nem beszélnek. Ő már sikeresen el is felejtette, csak nekem nem megy. Majdnem szétment a nő miatt a kapcsolatunk mert nem volt tekintettel arra, hogy egy pár vagyunk, nem volt benne hajlandóság, hogy megismerjen, a programjainkat fel akarta túrni, elvárta, hogy mindig hozzá legyen alkalmazkodva, nem érdekelte, hogy mi akkorra már megbeszéltünk más programot kettesben, odapofátlankodott, ahol éppen mi voltunk és kettesben akartunk lenni, a páromnak többször is más nőket beszélt ki meg csorgatta rájuk a nyálát (ugyanis leszbikus), a páromtól is (és másoktól) azt várta, hogy dicsérgesse, rám meg irigy volt mert vannak dolgok, amikben jobb vagyok mint ő és emiatt annál jobban fényezte magát mindkettőnknek.

Ez a személy, akiről beszélek, hogy sok fájdalmat okozott nekem, ő úgy van kezelve mintha valami sztár lenne, szinte rajongói vannak, pedig semmi különleges nincs benne, de igyekszik azt a látszatot kelteni, kívülre a tökéletes arcát mutatja.

Éveken át megbántott engem, önbizalomhiányom lett tőle, sokszor az ő érdekei számítottak az enyémekkel szemben, belőle teljesen hiányzott mindenféle empátia, mindig magát akarta előnyös helyzetbe juttatni, amikor mondott valamit, az mindig az ő nagyszerűségéről szólt, még akkor is ha burkoltan fejezte ki magát. Csak utólag értettem meg, hogy mikor irántam érdeklődött, végül tényleg mindig az is abba ment át, hogy ő legyen a középpontban és az ő csodálatossága látszódjon. Kihasznál embereket, valójában csak a hasznát akarja belőlük, nem igazi barát, igazán csak addig fontosak neki emberek, amíg előnyhöz juthat általuk. Őt csak dicsérni lehet, ha valamikor a párom rossz szót szólt hozzá, mert hibát követett el, akkor még ő sértődött meg.

Szerencsére már nem az életem része, mint mondtam, de képtelen vagyok kitörölni az emlékezetemből.

Nem gondolok rá naponta, de azért néha eszembe jut, hogy vajon mi van vele most, facebookon rákeresek, ritkán, de hasonlítom magam hozzá, ha többet érek el nála, akkor azért, ha kevesebbet, akkor azért. Utálatot érzek iránta és zavar, hogy mások odáig vannak érte, pedig emberileg a nullával egyenlő, meg sem érdemelné a sok figyelmet.

Tökéletesnek hiszi magát, pedig nem egy olyan embert ismerek, aki szebb és/vagy okosabb nála, a kedvességről nem is beszélve.

Hogy lehet elfelejteni egy olyan embert, aki éveken át fájdalmat okozott nekem, megbántott, közben úgy tett, mintha ő ártatlan lenne, persze tudott az érzéseimről, de nem zavartatta magát??

Pszichológushoz nem akarok menni, egyedül szeretném leküzdeni ezt.

Gondoltam már arra, hogy írok neki egy levelet és elmondok neki mindent, amit korábban nem akartam vagy nem tudtam, de elvetettem az ötletet, mert mi értelme lenne.

A párom velem van, boldogok vagyunk, a nő szóba se kerül, tiltva lett mindenhol, én is jól haladok az életemmel, a céljaimmal, de ott van ennek a nőnek az árnyéka.