A szép emberekkel szembeni kettős mérce mást is kiakaszt?

Gondolom arra érti, hogy a szebbek elsőbbséget élveznek az élet több területén.

Ez néha így is van, de ebben nincs semmi új. Sok olyan munkakör is van ahol a külsőt is alapul veszik, és nem az ápoltságra gondolok.

Sokszor látok/találkozok egy hozzá nem értő nővel amikor belépek egy irodába, de sok helyen ez vonzza be az embereket.

Sok ilyen klubb is van ahová sokszor a lányoknak a belépő ingyenes. Ha 100 dagadt tehén lenne bent pasik sem járnának oda.

Marketing is.

Ilyenkor mindig a Hofi-vicc jut eszembe: "a korrupció az, amiből minket kihagynak". A kettős mérce is mindig akkor jön fel, amikor hátrányt érez valaki.

Az az igazság, hogy, aki rengeteg energiát öl abba, hogy a külseje megnyerő legyen, szerintem nem kettős mérceként, hanem kemény munkával elért eredményként beszélne pontosan ugyanarról, amiről te.

Igen nagyrészt genetika.

A testén tud változtatni az ember.

Az arcán/fején többnyire orr és fül plasztika. De egy csontszerkezet szinte kizárt.

Szóval igen akárhogy is van , azzal egyet értek, hogy a szépség egy adottság.

"Az esetek többségében azért a külső 80%-ban genetika eredetű."

Igen, ilyenkor mindig ez a mondás, de egyáltalán nem értek egyet. Természetesen, ha modell, popsztár, vagy hasonló akarsz lenni, akkor nem tudsz átlépni a genetikán, de ha a hétköznapi helyzeteket kell megoldani, akkor a megnyerő, bizalomgerjesztő megjelenést kell elérni.

Az meg ápoltság, jó ízlés, pozitív kisugárzás - egyik sem genetikailag kőbe vésett tulajdonság.

Vicces, de a szürke hétköznapokban még hátrány is lehet, ha kirívóan szép vagy, mert rád irányítja az emberek komplexusait. Állásinterjúztattunk egy igazi 10/10-es gigachadet: fotomodell, 200cm magas, full szálkásra gyúrt harcművész/testépítő, Pierce Brosnan-mosollyal. Éreztem, hogy minden kollégám fél tőle és gyűlöli. Nem vettük fel.