Szakadt-e már meg úgy barátságod, hogy még az néz levegőnek, aki megbántott?

Nekem kb. az összes "barátom" ilyen volt. 10-15 éves barátságok mentek tönkre mert vagy kölycsönkértek/kihasználtak, vagy pedig lenéztek, mert diplomás létemre fizikai munkás vagyok (ezt szeretem) és keveset keresek. Hogy apámat idézzem: "Ilyen az élet".

Ilyenek az emberek. Inkább vagyok egyedül, magányos és depressziós, minthogy más kutyája legyek. Zsolti

Igen.

Gyerekkor barátság volt, több mint 20 év után lett ennek vége.

Azóta számára csak egy idegen vagyok, nem is köszön mert "nem ismer". Nem is értem mivel ártottam neki hogy ennyire megharagudott rám, mert semmi rosszat nem tettem. Pár évvel később anyukájával találkoztam és mondta nekem hogy a fia teljesen megváltozott mióta megszakadt a barátságunk, azóta depressziós, bezárkózott, nem jár el sehova, otthon se csinál semmit, munkahelyére is sokszor késve járt be mert elaludt és nem nagyon rohant amikor felébredt és csak azért nem rúgták ki mert nem találnak a helyére senkit, de nem is érdekli a fiát hogy rezeg a léc. Állítólag én vagyok az aki nem akar vele szóba állni és kommunikálni vele, és én küldtem el mindig a halálba amikor bocsánatot akart kérni. Én meg közöltem vele hogy ez fordítva van és Ő írt rám sokszor hogy jó lenne ha már bocsánatot kérnék tőle... szinte már erőszakosan követelte, de nem kértem tőle mert nem tudom hogy miért is kellene. Persze erre a kérdésre már nagyon régóta várom a választ. A vicc az egészben az hogy egy másik haverjával is ugyan ezt csinálta és érdekes módon akkor kezdte el ezt csinálni vele amikor sűrűbben összejártunk, meg minden, tehát szorosabb lett a barátságunk és akkor szerintem dacból lökte el magától holott Ők jóban voltak sokáig és nem vesztek össze soha semmin. Persze nem volt egy hatalmas nagy barátság köztük, de nem is értem hogy most én vagyok itt a sátán az Ő szemében vagy most mi van ilyenkor. Állítólag azért nem randizott egy nővel mert a feleségem unokatestvére, és azért nem akart tőle semmit mert ez kiderült és nem akarta azt hogy rokonok legyünk vagy tudom is én, és bizonyos eseményeken összefussunk....

1 városban élünk igaz elég távol egymástól, de néha szoktam messziről látni, sokszor összefutunk spontán, de nem erőltetem már azt hogy újra beszéljünk vagy valami, én már elkönyveltem azt hogy ennek vége, igaz Ő rám sem néz már. Persze azért érdekel a mai napig hogy mi az amiért ennyire megutált engem, mit követtem el mert ötletem sincs, egy közös ismerősünk sem tud semmit, Ők is többnyire tőlem kérdezik hogy mi is van most.