Az átlag embernek mi szüksége van 500-600 ezres telefonra?

Az 500 ezer Ft-os telefon sehol nem igazán sok, ez még MO-on is max két havi jövedelem, nyugatabbra meg egy heti kereset.

Másrészt egy telefont nem egy hónapra vesz valaki, hanem több évig használja, azaz havi lebontásban már nem igazán összeg.

Ezen kívül értelmesebb dolog egyszer megvenni egy jó telefont (vagy bármi mást), mint olyat, ami "olcsó", cserébe nem jó sok mindenre és hamar tönkremegy - akkor ugyanis az olcsó jóval többe kerül hosszabb távra nézve.

Konkrét példa: a húgom meg én egyszerre vettünk telefont, nekem márkásabb, neki olcsó, ö fele annyit fizetett ki, mint én. Nekem megvan 3 éve, még tökéletesen müködik, ö most vette a 3. olcsót, azaz eddig másfélszer annyit fizetett összesen az olcsókra, mint én a drágával.

Sokaknak a szegénység elleni kompenzáció, vagy simán tetszik nekik és mint tudjuk: amit szeretne igazán az ember, bármi áron megoldja...

Nem baj ha üres a hűtője se...

Egyik exem annya tini koromban ilyen volt.

Egy szál kígyóuborka meg tejszín a kávéhoz. Ez volt a hűtő tartalma.

Persze ő nem csak felesleges kütyükre verte el a kesst.

Laza 600k kess landolt havonta nála, de fizetésre rá egy héttel semmije nem volt.

A kisebbik gyerek a suliban evett, a nagyobbik meg nálunk...

Az otobák elszórják, az értelmesek pedig tudatosan építkeznek, nem csak anyagilag.

Amikor jómagam voltam szorult helyzetben és mondtam "nincsen", akkor nem volt semmi, csak az alap megélhetés és bizony se telefon se érvényes szám nem volt.

balesetet elszenvedett, munkanélküli voltam... A félretett pénzemből éltem a teljes felépülésemig.

Másnak 2 hónapnyi félretettje sincs, de 200-600ezres cuccokat vesznek...

Jómagam se fogom sose megérteni a beteges fogyasztói társadalom ezen rétegét. Valahol pedig nem is akarom. Ha nekik ez jó, hát csinálják.

Nekem is vannak olyan vevőim, akik ilyenek.

Nem tehetik meg, de kiaprózza vagy hitelt vesz fel... Kamatostul...

Erre mondják, hü_yékből lehet pénzt csinálni.

Mindegy, hogy szüksége van-e rá vagy sem, kihasználja-e a készülék adottságait vagy sem, kell neki és kész.

Egyrészt ebben a természettől, istentől, családtól elidegenedett világban sokan a fogyasztási cikkektől remélnek megváltást, vigaszt, örömöt, másrészt sokan a nyomasztó „én is vagyok valaki!” érzésüknek engednek utat presztízstermékek megvásárlásával. Tőlem ez idegen, én egész életemben talán összesen nem költöttem 100 000 forintot telefonra, és az összegnek a legnagyobb részét a mostani 40 000 forintos Samsung teszi ki.

2012 körül, amikor kijött egy új iPhone-sorozat, néhány kollégám készített egy pár perces videót azokról, akik órákat vagy akár fél napot sorban álltak, hogy a megjelenés napján megvehessék a készüléket. Pszichológiai tanulmányt lehetett volna írni azokról a várakozó, átszellemült arcokról, azokról a nyilatkozatokról. Volt, aki azt mondta, hogy most megváltozik az élete. Kíváncsi vagyok a fejükre, ha visszanéznék azt a videót.

Egy másik volt kollégám nyaranta önkéntesként dolgozik egy táborban, ahol hátrányos helyzetű, nagyon szegény gyerekeket nyaraltatnak. Mesélte, nemegyszer látott olyat, hogy a kiskamasz gyereknek egyetlen, szakadt nyári cipője vagy rövidgyatyája volt, amiben el tudott menni, de a telefonja iPhone volt. Nyilván régebbi modell, használtan vette (ha egyáltalán vette), de fontos volt, hogy iPhone legyen.

Tartósabb lehet(!), én pl most vettem használtan olyan telefont ami újonnan 400-valamennyibe került, most is használható. Ha beválik akkor utána veszek újabb szériát és sok évig le van a gond a telefonról.

Én kvázi számítógép helyett használom munkán kívül, napi több órát, ha sokáig bírja akkor napra/hónapra leosztva megéri.

Nekem meg 10 barátomból 7 lecserélte anno az androidot iphone-ra, mert lefagyott, lassult, stb, ezeket a történeteket hagyjuk. Szóba kellett hozni az iphone-t, mintha az Apple tehetne róla, hogy a szerencsétleneknek is az kell már elnézést a kifejezésért. Fegyvert szegeztek a fejükhöz, hogy azt választották biztos.

Hogy valakinek ennyi esz van, az egy dolog.

Más vesz 400000 Ft-ért karórát, csak az időt mutatja. Mégis átlagembernek minek ilyen drága óra? Vannak még tárgyak, amivel lehetne példálozni sorolhatnám.

Szóval mindig magaddal foglalkozz, ne másokkal, egy jó tanács az élethez.

Szegényember mentalitás: megjött a fizu, szórjuk el egyből minden szarra, amire semmi szükségünk, de gazdagabbnak tűnhetünk vele, yolo

Gazdagember mentalitás: oszd be a pénzt, tegyél félre, fektess be, ne vegyél értelmetlen és indokolatlanul drága dolgokat, csak ha azon felül is marad bőven pénzed.